Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az EU pénzügyi biztosa, Jonathan Hill által jegyzett terv szerint EU-szerte egységesíteni kellene a tőkepiaci szabályokat, növelni kellene a vállalati hitelezés értékpapírosítását - vagyis a piaci vállalatfinanszírozás szintén piaci refinanszírozását -, és olcsóbbá kellene tenni a kisebb vállalatok tőzsdei megjelenését.
A tervnek számos ellenzője van, akik arra gyanakodnak, hogy a tőkepiaci unió közös felügyelettel jár majd, ám az ilyen ügyekben általában akadékoskodó brit kormány ezúttal támogatja az európai megoldást, amelyben nagyobb szerephez juthatnak a londoni City pénzügyi szolgáltatói.
A tervezet azt a hagyományos problémát orvosolná, hogy Európában a vállalati hitelezés háromnegyede bankhitel, és a finanszírozásnak csak negyede származik a tőkepiacról részvény- és kötvényeladás formájában. Az Egyesült Államokban körülbelül fordított az arány.
Szakértők egyebek közt a tőkepiaci finanszírozás akadályait is azok közé az okok közé sorolják, amelyek miatt az EU-ban évek óta apad a hitelezés, benne a vállalati hitelezés is, és az EU lemarad az Egyesült Államok mögött a 2008-09-es pénzügyi válság gazdasági következményeinek leküzdésében.
Az Európai Központi Bank tavaly év vége óta reklámot csinál a cégadósságot finanszírozó értékpapíroknak azzal, hogy vásárol ezekből, ha minőségüket megfelelőnek tartja. Ám az erre költött összeg eddig nagyon szerény volt. Közben végeérhetetlenül zajlik a szakmai vita, hogyan lehetne a csomagba gyűjtött követelésekkel támogatott, rendszerint nagy hozamú értékpapírokat átláthatóvá és ellenőrizhetővé tenni úgy, hogy ettől a piaci vonzerejüket ne veszítsék el, emlékezve arra, hogy a nagy pénzügyi válság egyik kiindulópontja éppen az ilyen, úgynevezett követeléssel fedezett értékpapírok (ABS) összeomlása volt.
