Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az éves infláció jelentősen meghaladja a központi bank 5 százalékos célszámát, és korlátozza az államfő által követelt drasztikus kamatcsökkentés lehetőségét. Januárban az éves áremelkedés mértéke 7,24 százalék volt. Kedvező fejlemény, hogy a maginfláció, amely nem tartalmazza változékony élelmiszer- és energiaárakat, 7,73 százalékra csökkent a januári 8,63 százalékról.
A török líra gyengesége, az energiaárak növekedése és a kedvezőtlen időjárás hajtotta felfelé a havi inflációt. Februárban az élelmiszerek és üdítőitalok 2,59 százalékkal, a szállítás tarifák pedig 1,77 százalékkal drágultak.
A jegybankra és vezetőjére nagyon erős politikai nyomás nehezedik a kamatok csökkentésének érdekében: Recep Tayyip Erdogan államfő hónapok óta állhatatosan és egyre agresszívabb hangnemben követeli a kamatok erőteljes csökkentését, mondván, alacsonyabb kamatok szükségesek a gazdasági növekedéshez. A központi bank viszont nem hajlandó feladni óvatos kamatpolitikáját, amíg az infláció vissza nem tér elfogadható szintre.
Legutóbb a múlt héten vágott kamatokat a jegybank: 25 bázisponttal 7,5 százalékra csökkentette irányadó kamatát, az egyhetes repokamatlábat, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig 7,25 százalékra mérsékelte. Az egynapos jegybanki hitel kamatát 50 bázisponttal 10,75 százalékra, elsődleges forgalmazói egynapos betéti kamatát pedig 10,25 százalékra vitte le.
Elemzők szerint a februári inflációs adatok alapján a központi bank kamatalakító testületének március 17-i ülésén kis mértékben tovább csökkentheti a kamatokat, de annak mértéke valószínűleg nem lesz elég nagy ahhoz, hogy a júniusi parlamenti választást szem előtt tartó Erdogant megnyugtassa. Nihat Zeybekci gazdasági miniszter múlt héten azt mondta, hogy az alapkamatot 6 százalékra kellene levinni, mert elviselhetetlenül magasak a hitelköltségek.
A török líra árfolyama kedden új történelmi mélypontra jutott a dollárral szemben, mert a befektetőket erősen nyugtalanítja a jegybankra gyakorolt kormányzati nyomás. Egy dollárért már 2,5312 lírát kértek kedden, amivel megdőlt a múlt héten 2,5275 lírán beállított rekord.
