A pénzügyminisztérium a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a Baloldal egyik képviselőjének írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy az első görög mentőprogramban a német állam nevében eljáró fejlesztési bank 2010 és 2014 között 360 millió euró kamatbevételhez jutott a válságba került euróövezeti társországnak nyújtott kölcsönnel.

A tárca szerint a következő időszakban a bevétel csökken majd, évente nagyjából 20 millió euró kamatbevétellel lehet számolni – idézte a Rheinische Post című lap csütörtökön a pénzügyminisztérium válaszát.

Németország a fejlesztési bankon keresztül a 2010-es első mentőprogramban 15,2 milliárd euró hitelt nyújtott Görögországnak, a 2012-ben indított második programban pedig 38,5 milliárd euró értékben vállalt garanciát az EFSF ideiglenes euróövezeti válságkezelő rendszer keretében nyújtott hitelre.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Bizottság szervezésében euróövezeti partnereitől, illetve az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Az ország már túljutott a válság nehezén, de még mindig szüksége van pénzügyi partnerei segítségére. A második mentőprogramot februárban négy hónappal meghosszabbították, a radikális baloldali Sziriza vezette új kormánynak áprilisig kell bemutatnia reformterveit, hogy megkaphassa a hitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint nemcsak gazdasági, pénzügyi szempontból fontos, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon. "Súlyos tekintélyvesztéssel járna, ha az EU a maga gazdasági erejével és kompromisszum-kötési tapasztalatával nem lenne képes elkísérni valamely tagját a sikerig a gazdasági és költségvetési gyógyulás útján" – fogalmazott a német diplomácia vezetője a Handelsblatt című lapban csütörtökön megjelent interjúban.