Ha marad a tendencia az, ami eddig is volt hosszú távon (vagyis hogy évi átlagban 7 százalékkal csökken a fotovoltaikus naperőművek ára), akkor 2020-ra a napfényből előállított áram olcsóbb lesz, mint az új atomerőművekből nyerhető. A  Guruló Hordó blogon, a MOL fölös energiákkal rendelkező közgazdászai összegyűjtötték azokat az ismereteket és adatokat, amikből részben saját modellszámításokat is végezve felvázolták, hogyan győzi le a Nap az atommáglyákat.

A blog alaptázise, hogy a napenergia és az atomenergia abból a szempontból hasonló startvonalról indul, hogy mindkettő számára nagy a kezdeti beruházásigény. Fontos differencia azonban köztük, hogy míg a napenergia jól skálázható (például bárki feltehet a háza tetejére egy kis tábla napelemet, ami fedezi a fogyasztása egy részét), addig az atomerőmű csak akkor éri meg, ha azt hatalmas méretben építik meg (merthogy ez kicsiben nem is megy, az oroszok még most is csak tervezik a 100 MW-os méretű törpeerőműveket).

A versengésbe azonban komoly torzító erőként jelent meg az elmúlt 8 évben az, hogy a világon mindenhol 60-70 százalékkal csökkentek a napelem-telepítési költségek, melynek hatására az mára a többi energiatermelési technológiával, a széllel, a gázzal és az atommal is azonos nagyságrendbe került. Az évtizedek óta tartó árcsökkenés ráadásul a napelem-technológia permanens fejlődésével is társult, "és azt várjuk, hogy a folytatódó hatékonyságjavulás miatt az áresés tovább fog folytatódni" – írták a közgazdászok.

Úgy látják, hogy az ezredfordulót követő rossz kormányzati döntések ugyan túl korán, és túl sokba kerülően dotálták egyes országokban a napenergia drasztikus térnyerését, de ez a zsákutca hamarosan feledésbe merül, mert a technológia árcsökkenése belátható időn belül mindenféle támogatási politika nélkül is oda vezet, hogy a lakossági fogyasztók a saját igényeiknek megfelelő árammennyiséget meg fognak termelni a saját házuk tetején. (Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi áramszámlát elővéve látható: a ma fizetett árnak jelentős része a hálózati elérésért és az áram "kiszállítására" számolódik el – ami a háztetőre szerelt rendszerek esetében nem jelentkezik költségtételként)

Az iparágban az eddigi árcsökkenések a naperőműveket is egyre versenyképesebbekké tették. És ha az árcsökkenés olyan ütemben folytatódik – olvasható a blogon –, mint az elmúlt pár évtized trendje, akkor a napenergia sokkal olcsóbb is lehet, mint az egyéb energiaforrások; ahol a technológiai fejlődés sokkal lassabb.

Az olcsóbb napenergia ráadásul, hosszabb távon gyökeresen átalakítja az árampiacot is, mivel például a háztetőkre telepített olcsó napelemek csökkentik az országos hálózat áramigényét, ami pedig kisebb mennyiségű nagykereskedelmi áramtermelést tesz majd szükségessé. Vagyis: kevesebb nagyerőműre lesz szükség – amiből viszont logikailag az is következik, hogy az atomerőmű-építés szükségességét is újra kell gondolni.

A Guruló Hordó szerint a napelemek csendes forradalma hamarosan minket is elér, mert olyan olcsó lesz saját naperőműbe fektetni, hogy ahhoz továbbra már nem kell messiásként várni sem az állami, sem az uniós támogatást.