Stílusosan szólva, forr a levegő a Szegedi Hőszolgáltató (Szehő) Kft.-nél. A várost távhővel és használati meleg vízzel ellátó cég az önkormányzat többségi, 51 százalékos tulajdonában van, 49 százalékos részét pedig a közvetve Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Energott Kft. birtokolja. Úgy tűnik azonban, hogy Simicskáéknak Szegeden leáldozóban van, a korábbi tervekkel ellentétben a jövőbeni fejlesztésekben már nem ez, hanem inkább egy CBA-közelinek tartott szál kaphat majd főszerepet.

Az az átkozott rezsicsökkentés

Az irányváltásra elsősorban az ad most lehetőséget, hogy a Szehő régóta nehéz helyzetben van, pénzügyi gondokkal küzd, működése ellehetetlenült. A cég 2000–2014 közötti gazdálkodásáról beszámoló 30 oldalas jelentése a problémákat a válság mellett arra vezeti vissza, hogy az önkormányzat, majd 2012-től a kormányzat beavatkozott a díjszabásba, sőt a jelentés a veszteségek növekedésének hátterében a rezsicsökkentést kompenzáló állami támogatás szerinte diszkriminatív kiszámítását is látja. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentősen kisebb mértékű támogatást állapított meg a szegedi szolgáltató számára, mint más nagyvárosokban, egy olyan számítási módszerre hivatkozva, amelyet nem hoztak nyilvánosságra.

Botka László és Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója a város korszerű gázmotorral felszerelt hőközpontjában tartott sajtótájékoztatón 2005. november 17-én

MTI / Németh György

A cég szerint valós költségekkel számolva évről évre több tízmilliós eredményt érhettek volna el, ez azonban az állami és önkormányzati beavatkozások miatt rendre meghiúsult, sőt mi több, jókora mínuszba taszította a vállalatot. A cégbírósági adatok szerint a Szehő 2010 óta masszívan veszteséges, üzemi szinten évente 190-260 millió forintos negatívumot termelt, és bevételei is megfogyatkoztak. Ráadásul több milliárd forintért gázmotoros kazánokat is telepített, hogy a kapcsolt áramot értékesíteni tudja, csakhogy ennek kötelező átvétele megszűnt.

A közfeladatot ellátó társaságnak senki sem adott már pénzt 

Tavaly őszig még az Energott-csoporthoz tartozó Alfa Nova Kft. volt a Szehő kisebbségi tulajdonosa, akkor azonban átruházta a részt az anyavállalatára. Ezt a lépést csupán technikai átvezetésként értelmezik, ám a szegedi önkormányzat ezzel nem ért egyet, tulajdonosváltásról beszél, amelyről előzetesen kellett volna tudomást szereznie, hiszen ekkor az önkormányzatnak elővásárlási joga lett volna, ezért bírósághoz fordult. Ezt tette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is, mert ők is úgy gondolják, hogy a cégjogi átvezetést előzetesen a hivatalnál is be kellett volna jelenteni.

Tavaly novemberben az Alfa Nova vis maiorra hivatkozva fordult a MEKH-hez: nem tudott már gázt vásárolni, mert a kereskedők olyan mértékű pénzügyi garanciát kértek, amelyet egyetlen pénzintézettől sem tudtak beszerezni. Azóta folyamatos hosszabbítások mellett a hivatal jelölte ki a gázkereskedőt, hogy az ellátás – amely egyébként közfeladat – biztosított legyen, majd végül mától, április16-tól felfüggesztette a hőszolgáltató működési engedélyét.

A város kilobbizta, aztán ki is fizettetné

A MEKH 14 oldalas határozatának indoklása bőségesen leírja az elmúlt hónapok eseményeit, így többek között azt is, hogy az önkormányzat rendre sürgette a hivatalt, és arról is biztosította a hatóságot, hogy az önkormányzati tulajdonú IKV Zrt. képes ellátni a közfeladatot. Vagyis a város szinte lobbizott az államnál azért, hogy visszavehesse a működtetés jogát (amelyet egyébként még Szeged korábbi fideszes vezetése szervezett ki az Alfa Novához 1999-ben, de csak úgy, hogy a közművagyon az IKV tulajdonában maradt).

Az állami hivatal láthatóan vevő volt az önkormányzati javaslatra, és az IKV-t jelölte ki a további szolgáltatásra, az átadás-átvételt pedig most mindössze 10 nap alatt, április 16-ig kellett tető alá hoznia Szegednek. Az újonnan kijelölt szolgáltató szélsebesen közölte, hogy a szolgáltatás zavartalanul folytatódik, és mind a 150 alkalmazott megmarad.

A történetben itt következik a csavar: a város ugyanis az átvétel miatt keletkező pénzügyi hiányának pótlására éppen az államtól kért segítséget. (Ennek részletei és a pénzügyi manőverek keretes anyagunkban olvashatók.)

A szakmai ügyeket a hőszolgáltató élén a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke, az önkormányzat által delegált Kóbor Balázs viszi. Nagy Sándor szegedi alpolgármester a Szegedma.hu-nak adott novemberi nyilatkozatában azt mondta, őt a geotermiában szerzett szakmai tapasztalata miatt kérték fel arra, hogy vállalja az igazgatói posztot, április 16-tól már egyedüliként.

Kóbor Balázs a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) már lezárult energetikai projektek pályázatainak elkészítésében és a kiviteli tervek elkészítésében is jelentős szerepet töltött be. Éppen ezeknek a pályázatoknak az előestéjén, 2013 áprilisában kezdtek a CBA egyes alapítói egy addig nem a profiljukhoz tartozó tevékenységbe, a termálkútfúrásba, és az SZTE energia-korszerűsítési gigaprojektjét a Geotermikus Szolgáltató Kft. el is nyerte. Ennek anyacége a Geotermikus Beruházó Kft., amely a CBA-ban is érdekelt Lázár család tagjainak és Lekeny György CBA-tulajdonos szegedi vállalkozónak az érdekeltsége.

Felújított panelházak Szegeden

MTI / Németh György

A Simicska Lajoshoz köthető cégek a korábbi tervek szerint Szegeden biomassza-erőművet és termálrendszert is építeni szerettek volna, ez azonban még a tavalyi kampányévben tartott helyi népszavazáson elbukott. Feltehetően másképpen, más szereplőkkel fogják korszerűsíteni a szegedi távhőszolgáltatást.

Jöhet az állam a távhőszolgáltatásba is

Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester az újszegedi kaszkádrendszer (lépcsős vízeséses rendszer) novemberi projektzáróján ki is emelte, hogy a 2014–20-as uniós támogatási ciklusban meg fogják ragadni az adandó alkalmakat a lakossági távhő korszerűsítésére.

Szeged és az állam a jövőben ebben is egymásra találhat. Az állam szerepet vállalna a távhőszektorban is, és ehhez a szegedi önkormányzat most jó szolgálatot tesz a tulajdonviszonyok egyszerűsítésével. Ezzel kapcsolatban a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a „Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető minisztert felkérte a kormány, hogy a Miniszterelnökséggel és a szabályozó hatósággal együttműködve 2015. április végéig készítse el a kérdés rendezésére irányuló Távhő Cselekvési Tervet. Ezzel párhuzamosan, szintén 2015. április végéig a MEKH, az MVM és az NFM közösen kidolgozza a távhőszolgáltatás terjedelmének egységesítésére vonatkozó jogszabályokat."

A Botka-féle szegedi városvezetés és az Orbán-kormány nem először fújna egy követ. A tavaly őszi önkormányzati választás után nem sokkal megnyílt egy új bevásárlóközpont a Tisza-parti városban, a Szeged Nova, amely a helyi tudósítások alapján Lekeny György CBA-tulajdonos érdekeltségébe tartozik. (A közel 12 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont alapterületének több mint felét egy CBA Príma foglalja el, derül ki a honlapról.) A bevásárlóközpont felépülése azért nagy szó, mert a plázastop alatt történt. Az kellett hozzá, hogy Botka László polgármester a város nevében kérjen felmentést a kormánytól a bevásárlóközpont felhúzásához – és az Orbán-kormány adott engedélyt. (Igaz, a plázastop alól az országban nem csak Szegeden kaptak felmentést.)