Boltzár és gigaáfa: egyre jobban megéri a határon túl vásárolni

A szomszédos országok határközeli kereskedői feltehetően lélegzetvisszafojtva figyelték a magyar kormányzat abbéli erőfeszítéseit, hogy a vásárlókat a külföldi üzletek felé tereljék vasárnaponta. Abban ugyanis egészen biztosak lehettek, hogy amennyiben Orbánék kinyírják a vasárnapi nyitva tartást, az lehet a végső impulzus ahhoz, hogy a határtól nem túl távol lakó magyar vásárlók rázúduljanak a túloldali üzletekre, bevásárlóközpontokra. És Orbánék megtették nekik ezt a szívességet.

A bevásárlóturizmus amúgy a déli városokban – Szegeden vagy Debrecenben – élőknek a határ közelsége miatt adott, eddig azonban inkább a szerb és román családok jöttek Magyarországra egy vásárlással egybekötött hétvégi kirándulásra. Hogy ez megszűnik-e, egyelőre nem tudni, ám mind valószínűbb, hogy ezentúl inkább a vasárnap zárt boltajtókba ütköző magyar családok lépik át a határt, hogy az itthoni Tesco helyett a nagyváradi vagy aradi Carrefourból, Kauflandból töltsék fel az éléskamrát.

Túry Gergely

Más kérdés, hogy nemcsak a vasárnapi háztartási biznisztúrák kaphatnak új lendületet, hanem lassan szinte mindig, mindenért érdemes a szomszédba utazni. Rá is ugrottak a helyzetre a szomszédos országok kereskedői, az Index egy olvasója például a Romániában működő Carrefour hipermarketlánc nagyváradi áruházainak alacsony árakat hirdető szórólapját fotózta le Debrecenben.

A bevásárlásaik során az áron kívül szinte semmi másra nem figyelő magyaroknak az igazán vonzó – az általánosan is alacsonyabb árszínvonal mellett – a termékeket terhelő általános forgalmi adó szintjében látható jelentős különbségek számítanak. Az Európa-, és kis híján világbajnok magyar áfaszinthez (a normál kulcs 27 százalékos, igaz, a tej, tejtermékek, kenyér és pékáruk áfája 18 százalék) képest ugyanis körülöttünk legkevesebb 2, de van, ahol 7 százalékpontos áfaelőnyben vannak a kereskedők. Erre adott esetben már önmagában is megéri rámozdulni, hiszen Szerbiában például 20 százalékos az általános áfaszint, de Ausztriában vagy Szlovákiában sem magasabb. A román kormányfő pedig a napokban jelentette be, hogy jövőre 20 százalékra vágják a jelenleg 24 százalékos áfaszintet, de ami talán ennél is lényegesebb, most júniustól 9 százalékra az élelmiszerek áfakulcsát. Ezzel lehetetlen versenyezni egy 18-27 százalékos magyar áfakombóval.

Szegedi és környékbeli lakosok szerint teljesen természetes, hogy amit nagy tételben vásárolnak – tartós élelmiszerek, háztartási cikkek vagy akár pelenka – azért érdemes átutazni a határ másik oldalára. „A vasárnapi zárva tartás miatt az amúgy eddig is népszerű szabadkai piac és az ottani nagyáruházak most még több embert vonzanak, ez egyértelműen látszik a határátkelőnél megnövekedett autósoron” – mesélte a hvg.hu-nak egy rendszeresen átjáró magyar.

"Ezentúl Szabadkára járunk vasárnap bevásárolni"

Szerbiában a palicsi és szabadkai nagyobb bevásárlóközpontokban lehet vásárolni vasárnap, a határhoz legközelebb eső kistelepülések üzletei a hét utolsó napján ugyanis dél körül zárnak. A legnagyobb vajdasági megamarket, az újvidéki székhelyű Roda azonban este 8-ig nyitva tart, amelytől néhány száz méterre Palics felé egy Metro Áruház is található. „Nekünk eddig mindig csak vasárnap maradt időnk a nagybevásárlásra. Sajnáljuk, hogy ezt a lehetőséget elvették tőlünk Magyarországon, innentől kezdve Szabadkára fogunk átugrani ezeken a napokon. Mivel innen származunk, így duplán megéri majd nekünk. Az édességek, az alkohol, a gyümölcs, a konzervek és a fagyasztott áruk sokkal olcsóbbak itt, mint Szegeden” – nyilatkozta egy Szegeden élő vajdasági család még korábban a Délhírnek.

A szerbiai vásárlást az eleve alacsonyabb árszint és a 7 százalékos áfaelőny mellett kifejezetten vonzóvá teszi egy a magyarok által az uniós csatlakozás előtt nagyban űzött sport, az áfa visszaigénylésének lehetősége. A Szerbiában megvásárolt és az országból kihozott termékek után ugyanis – bizonyos korlátok között – vissza lehet kérni és kapni is a forgalmi adót, így adott esetben további 20 százalékot lehet nyerni.

AFP / Andrej Isakovic

„Átlagosan elmondható, hogy 10-20 százalékkal szinte a legtöbb élelmiszer olcsóbb Szerbiában, de vannak olyanok, főleg a Magyarországon drágább halkonzervek, vagy a jobb, különlegesebb tejtermékek, amelyek akár 30 százalékkal is olcsóbbak” – mondta a hvg.hu-nak Tünde, aki Szegeden lakik, és rendszeresen Szerbiában végzi a nagybevásárlásokat. Mivel nincs magyar állandó lakcíme, így ő az áfa-visszaigényléssel nem tud élni, de még így is megéri neki átjárni vásárolni. Szerbiában az alapvető élelmiszerek árát 10 százalékos áfa terheli, így extrém esetben és a visszaigényléssel élve, akár 40-50 százalékot is spórolhatnak egyes termékeken a kajaturisták.

Élelmiszert itthon venni kész pénzszórás

A legnagyobb vonzerőt azonban az élelmiszerek jelentik a bevásárló turisták számára. Az általános ár- és áfaszintek közötti – amúgy sem kicsi – eltérést alaposan megdobja, hogy az élelmiszerek – Szlovákia kivételével – minden szomszédos országban lényegesen kedvezőbb áfaelbírálás alá esnek: sehol sem terhelik 10 százaléknál nagyobb teherrel. Így magyar boltban élelmiszert vásárolni már-már a luxuskategóriába tartozó pénzszórásnak számít.

A magyar kormány sok év alatt is csak addig jutott ebben a kérdésben, hogy az alapvető élelmiszernek számító áruk forgalmi adóját 18 százalékra mérsékelte, illetve a sertéstőkehús áfáját 5 százalékra csökkentené 2016. január elsejétől – ennek nyomán az árnak pedig, ha a kereskedők nem nyelnének le belőle semmit, önmagában 17 százalékkal kellene esnie.

Nagyon jó árakkal csábítanak

A Debrecenben elcsípett szórólap "kibocsátója", a nagyváradi Carrefour 12,99 lejes – 884 forintos – sertéslapockával csábítja a vásárlókat, köztük a magyarokat is. Csak tájékozódásképpen: Magyarországon a Tesco és a Spar akciós újságjában a sertéslapocka kilóját 999 forintért, az Auchanéban viszont 1299 forintért kínálják.

A nagyváradi Carrefour 4625 forintos, 9 kilogrammos kiszerelésű – azaz kilónként 514 forintos – Ariel mosóporral csalogatja a vevőket, míg idehaza kilenckilós Ariel sehol sincs, de a 3 kilós ára is informatív: ezt a Tesco 1999 forintért adja, a Spar a 3 kilós Persilt, az Aldi pedig a 3 kilós Tomit ugyanennyiért – ez így egy kilóra 666 forint –, a Tesco a 4,9 kilós Arielt 3699 forintért (kilója 755 forint).

A Carrefour honlapján található akciós termékek listája ugyan csak román nyelven elérhető, de az illusztrációk elég segítséget nyújtanak az eligazodáshoz: egy 450 grammos kenyér középárfolyamon számolva mindössze 67 forint, egy akciós, a kép alapján fetához hasonlító sajt kilója 1065 forint. Ezt egyébként az aradi Kaufland oldalán még kedvezőbb, kilogrammonkénti 905 forintos áron találtunk meg. (E-mailban megkerestük a nagyváradi Carrefour igazgatóját, Andrei Filliomont is, hogy a cég marketingakciójáról és a vasárnapi magyar ingázókhoz fűzött reményeiről többet is megtudjunk, de eddig nem kaptunk választ.)

Magyarországon az alapkenyér kilóját a Tesco 139 forintért adja, a Sparban a félbarna félkilós alapkenyér ára 149, a Lidlben 119 forint.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Makói Képviseleti Irodájának munkatársa – aki helyi lakos – is hallott az áruházlánc akciójáról. Rozsnyai Éva egyelőre nem érzékeli, hogy tömegesen inkább Romániában vásárolnának a környékbeliek, de azt is hozzáteszi, hogy nagyon friss a törvény, és az elmúlt néhány vasárnap alapján még nem alakult ki új szokások. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a határmenti lakosok nem térnek el a vasárnapi bevásárlástól, csak azt éppen nem a drágább, nyitva lévő magyar kisboltokban, hanem a román hipermarketekben ejtik meg.

Ukrajnában jellemzően mindent megéri vásárolni a magyaroknak, de gyorsan és nagyokat  tud változni a hrivnya-forint árfolyam: tavaly tavasszal 37 hvrinyát adtak ezer forintért, most 97-et. Emellett – a jegyzéstől nem teljesen függetlenül – az árak is nagyokat tudnak lengeni. Jellemző példa a cukor, amelynek ára tavaly tavasszal 5,8 hrivnya volt, most 11,2, viszont az árfolyam is gyengébb. Így egy kiló kristálycukor jelenleg 112 forintba kerül odaát, egy éve viszont 156 forint volt. A 15 kilogrammos Ariel mosóport tavaly 8050 forintért lehetett megkapni – ami 537 forintos kilónkénti ár –, most ennek alig több, mint fele, 4350 forint az ára. A határ mentén kurrens termék a száraztészta, az üdítő, az alkohol, ezek közül azok nagyon olcsók, amelyeket helyben állítanak elő, a nálunk is ismert márkák – mint például a Nutella – ára nagyjából ugyanaz.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg.hu Facebook-oldalára, plusztartalmakat is talál.