Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Budapestet annak idején szeszélyességgel vádolták a devizahitelekkel kapcsolatos döntések miatt, ám az országra és a magyar háztartásokra most már irigykednek a szomszédok – írta a Financial Times.
A szerző, Dan Bogler kifejti, hogy a befektetők figyelmét Kína robbanásszerűen erősödő részvénypiacai kötik le, ám érdemes egy gondolat erejéig Magyarországra is rátekinteni: a budapesti értéktőzsde indexe az év eleje óta 30 százalékkal emelkedett, ugyanannyival, mint a sanghaji tőzsde, és dollárban számolva is több mint az ötödével nőttek az árfolyamok.
ft.com
Magyarország általánosságban is jól teljesít, és a jelek szerint most már nem kullog Lengyelország mögött, amellyel oly gyakran előnytelen összehasonlításba állítják – írta. Hozzátette, hogy az MNB a tavalyi 3,6 százalékos GDP-növekedés után az idén is 3 százalék feletti növekedést vár, ám infláció hiányában "boldogan nyesegeti egyre lejjebb" az alapkamatot.
A forint stabil, miközben a török líra, a dél-afrikai rand és más magas kockázatú valuták egyre újabb mélységekbe süllyednek. Ez figyelemreméltó változás a néhány évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor a magyar gazdaság teljesítménye zsugorodott, a forintárfolyam ingadozott, a magyar CDS-árfolyamok pedig áttörték a plafont – áll a Financial Times cikkében.
A szerző szerint mindebben a legfontosabb tényező a devizaalapú hitelek átváltása forintra. Ez annak idején "az autokrata Orbán Viktor szeszélyes lépésének tűnt", ám azóta ihletett döntésnek bizonyult, amely sok családot mentett meg a pénzügyi ellehetetlenüléstől a svájci frank árfolyamának megugrása után. E lépés elmaradása esetén a svájci frank drágulása hozzávetőleg 700 milliárd forinttal emelte volna a háztartások adósságterhét – tette hozzá.
A beszámoló azt is kiemelte viszont, hogy a lépés nagy veszteségeket ró a bankszektorra, amelyet a kormány az elmúlt években már több pluszteherrel – különadóval, tranzakciós adóval – is sújtott. Bár Orbán Viktort ez kevéssé érdekli, hiszen a bankok nagy része külföldi tulajdonban van, az eredmény a hitelezés elfojtása lett, amely a Financial Times szerint középtávon a további növekedés legnagyobb akadálya.
