Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A pilóta nélküli gépeket katonai tevékenységekhez nagyon széles skálán lehet bevetni a légi térképészettől a járőrözésen vagy nyersanyagkeresésen át rakétahordozásig, illetve éles műveletekben való részvételig - közölte a cikk.
Kína az Egyesült Államok mellett jelenleg az egyetlen ország, mely exportálja is katonai drónjait. Az első ötöt Nigériának adta el, mely a Boko Haram iszlamista militáns csoport elleni harcaiban használja a gépeket. Nyugati sajtóbeszámolók szerint Kína Nigéria mellett Pakisztánnak, Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának is szállíthatott.
A Forecast International nevű piackutató cég szerint a harci drónok piaca tavaly 942 millió dollárt tett ki, s ez az összeg a mind növekvő keresletnek köszönhetően 2023-ra 2,3 milliárd dollárra duzzadhat. A Forecast előrejelzése szerint a legnagyobb kínai dróngyártó, az Aviation Industry Corp. of China (Avic) addigra a világ legnagyobb gyártóvájá lép elő a katonai alkalmazású gépeket tekintve.
Az állami kézben lévő vállalatok mellett a magángyártók is a bővülő kereslet kielégítésében látnak nagy üzletet, s ahogy a China Daily egy korábbi cikke fogalmaz: a védelmi technológiára szakosodott nagy cégek mind hatalmas erőforrásokat áldoznak a drónok fejlesztésére.
A kínai sajtóban megjelent vélemények szerint ugyanakkor az ázsiai ország továbbra is lemaradásban van technológia terén a nyugati államokhoz képest, a kutatók így minden korábbinál több energiát fordítanak az olcsóbb és gazdaságosabb gyártási technológiák kifejlesztésére.
A hadi mellett a polgári használatra tervezett drónok is nagy népszerűségnek örvendenek. Ezekből a China Daily cikke szerint húszezer van használatban, többnyire a mezőgazdaság, a természetvédelem vagy a tengeri megfigyelés területein.
