Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Újabb, konkrét cégre kihegyezett törvénytervezettel rukkolt elő a kormány: most az TV2 bukhat milliárdokat, ha a parlament megszavazza a nemzeti fejlesztési miniszter pénteken beterjesztett javaslatát.
A Seszták Miklós jegyezte tervezet határozottan leszögezi, egyetlen olyan tévétársaság sem szedhet terjesztési díjat a kábelszolgáltatóktól, amelyiknek a nézettsége elér egy bizonyos szintet. A tiltást azokra a médiacégekre is kiterjesztik, melyeknek külföldön van a központjuk, nem sorolták be őket a magyar médiatörvény kategóriáiba, de Magyarországra sugároznak. Mivel ezt a bizonyos 15 százalékos közönségarányt hosszú évek óta csak az RTL- és TV2-csoport éri el, és a két társaság közül egyedül a TV2 jelezte decemberben, hogy „vizsgálja a főcsatorna külföldre telepítésének lehetőségét”, kikövetkeztethető, hogy erre a kereskedelmi csatornára írta az NFM a törvényjavaslatát.
Mivel a társaság eladósorban van, a törvénymódosítás hosszú távon ronthatja a cég helyzetét, akár a vételárra is kihatással lehet. Mint arról a hvg.hu novemberben beszámolt, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló filmproducer és kormánybiztos, Andy Vajna érdeklődik a TV2 iránt, ám a tárgyalások idén megakadtak.
Lex TV2
Pedig a TV2 vezetősége nagy reményeket fűzött az úgynevezett programdíjhoz. Simon Zsolt vezérigazgató 2014. márciusban azt mondta a Forbesnak, hogy ebből a díjból 6-8 milliárdos pluszbevételre számítanak, és ezzel billenthetik majd helyre az évek óta veszteséges társaság mérlegét.
Túry Gergely
Látszólag a pénteken benyújtott tervezet nem tartalmaz újdonságot. Azt a kormány ugyanis már tavaly ősszel kikötötte, hogy a digitális átállás után sem szedhet a két nagy kereskedelmi tévétársaság a főcsatornája (RTL Klub, TV2) után díjat. (A kormány indoklása is arra hivatkozik: csak átvezetik a médiatörvény őszi módosítását a digitális átállásról szóló törvénybe, igaz, a digitális átállás már rég lezárult.) Illetve ígéretet tett arra, hogy ez csak átmeneti rendelkezés, a kormány majd külön rendeletben fogja szabályozni, mekkora összeget kérhetnek. Ezt a szabályt a parlament be is iktatta a médiatörvénybe, igaz, a kormány azóta sem dolgozta ki a beígért rendeletét, tehát a tilalom most is érvényben van.
Csakhogy a 2014 tavaszán magyar tulajdonba került, és a társaságot talpra állítani akaró TV2 vezetősége ősszel egy olyan kiskaput keresett, amivel ez a tiltás megkerülhető. A társaság tavaly decemberben elismerte a hvg.hu-nak, vizsgálják „annak lehetőségét is, hogy a TV2 külföldi joghatóság alatt folytassa a műsorszolgáltatást”. Ugyanis, ha egy tévécsatorna áttelepül egy másik országba, onnan sugározza Magyarországra a műsorát, akkor egy másik ország médiaszabályozása alá kerül, nem vonatkoznának rá a magyar médiatörvény passzusai.
Viszont az NFM most nem a médiatörvényt, hanem a digitális átállásról szóló jogszabály módosítaná. Így kikötnék: mindegy, hova jegyezték be az adott tévét, ha a társaság tulajdonában lévő csatornák közönségaránya összesen eléri a 15 százalékot, akkor a legnézettebb tévéjükért csakis a magyar kormány engedélyével szedhetnének díjat. Márpedig a TV2, a Super TV2, a Fem3 és a Pro4 együtt éves szinten eléri a 15 százalékos arányt – mellette csak az RTL csatornái hozzák ezeket a számokat.
Ráadásul az NFM a javaslatban elhelyezett még egy biztosítékot. Eddig ugyanis csak azokra a tévétársaságokra vonatkozott a tiltás, amelyeket a médiahatóság egy külön osztályba, az úgynevezett „jelentős befolyásoló erővel rendelkező” (jbe) média kategóriájába sorolt. A javaslat szerint viszont nem kell valakinek jbe kategóriába tartóznia ahhoz, hogy megtiltsák számára a díjszedést, elég, ha eléri a 15 százalékot. Ez a törvényszöveg szinte szó szerint reagál arra a kikötésre, melyet a TV2 illesztett a kábelszolgáltatokkal tavaly ősszel kötött szerződésekre. Ugyanis a tévétársaság ősszel kikötötte: ha a TV2 jbe-státusza megszűnik, akkor a szerződést újra kell tárgyalni, és új megállapodást kell kötni a programdíjról.
Az NFM ezeket a kikötéseket beiktathatta volna a médiatörvénybe is, ám az kétharmados, a párt pedig a veszprémi időközi választás után elveszítette a minőségi többségét. (Erre a jogalkotási trükkre a hvg.hu szakblogja is felhívta a figyelmet.)
Gúzsba kötve táncolnak
Bár az egykori német anyacégtől, a Pro7Sat1-tól a TV2-t a társaság két vezetője, Simon Zsolt és Yvonne Dederick vette meg, azt az új tulajdonosok soha nem cáfolták, hogy megfelelő ajánlat esetén továbbadnák a céget vagy annak egy részét.
Simon Zsolt - számolt ezzel a pénzzel
Fülöp Máté
Míg tavasszal a Fidesz korábbi pártigazgatójának, Simicska Lajosnak az emberei lobbiztak a piacon a tévé mellett, értesüléseink szerint a tavalyi nyár végére fordulat állt be, és a miniszterelnökkel jóban lévő Andrew G. Vajna kormánybiztos került meghatározó helyzetbe a TV2-nél. Csakhogy a tárgyalások idén megakadtak. Vajna szeretett volna jutányos áron házon belülre kerülni, a tulajdonosok viszont piaci árat akarnak kapni. Azt több kormányzati és médiaügyekkel foglalkozó fideszes forrás is elismerte a hvg.hu-nak: okkal késik a díjszedést engedélyező kormányrendelet. Most pedig megpróbálják itthon tartani a hazai médiaszabályozás alól kilépi akaró TV2-t.
Bár a TV2 tavaly növelni tudta a bevételeit, és hosszú évek után először lett pozitív az adózás előtti eredménye, ám rövidesen vissza kell fizetnie a tulajdonosoknak az egykori anyavállalttól kapott hiteleket, tehát hosszabb távon szükségük van a programdíjra. Ha viszont egy társaság helyzete nem elégé stabil, az a piacon mindig az esetleges vevő pozícióját erősítheti. Polyák Gábor médiajogász szerint ugyan a TV2 – ha valóban kivonul az országból – továbbra is mondhatja, hogy nem tartozik sem a médiatörvény, sem a digitális átállásról szóló törvény hatálya alá, már nem jbe, de a kábelszolgáltatók nem köthetnek olyan szerződéseket, melyek a magyar jogba ütköznek.
Hatalmas összegekről van szó
Jelenleg a kereskedelmi tévéknek két fontos bevételi forrásuk van. Egyrészt reklámokból tartják fenn magukat, másrészt igyekeznek pénzt szedni a kábelcégektől: utóbbi a programdíj vagy más néven a terjesztési díj. Ugyanis a szolgáltatók – úgy mint a T-Home, a UPC vagy a Digi – különféle csomagokat kínálnak az előfizetőiknek, ebből jelentős bevételeik származnak, melynek egy részét „átengedik” az előfizetői csomagokban szereplő tévétársaságoknak. Az RTL- és a TV2-csoport részesül már ebből a programdíjból, ám épp a legnézettebb csatornáikért, az RTL Klubért és a TV2-ért nem szedhetnek pénzt, csak a „kicsikért” (pl. Cool, SuperTV2). A két társaság 2010 óta lobbizik azért, hogy ez megváltozzon: azzal érveltek, hogy a nézők körében ez a két csatorna a legkedveltebb, ha valamiért, hát ezekért fizetnek elő a kábelcégeknél és nem olyan kiscsatornákért, melyeknek egy százalék alatt van a közönségarányuk.
A műsorterjesztőket is fogja a törvény
Túry Gergely
Az új médiatörvény öt évvel ezelőtti megalkotásakor a médiahatóság akkori elnöke, Szalai Annamária meg is ígérte nekik, hogy a digitális átállás után, 2015 januárjától a két főcsatornáért is kérhetnek pénzt, nemcsak a kisebbekért (pl. Cool, Super TV2), de addig nem kérhetnek olyasmiért pénzt, amely egyszerű antennával ingyen is fogható. Ám az RTL és a kormány közti háború kellős közepén, a digitális átállás után a kabinet beleírta a médiatörvénybe, továbbra is tilos programdíjat szedni, majd a kormány külön rendeletben fogja szabályozni, mekkora összeget lehet kérhet kérni a kábelcégektől.
A tévék okkal akarják átállítani az üzletpolitikájukat, és próbálnak nagyobb szeletet kiszelni a terjesztési piacból. Míg a tévés reklámtorta tavaly 50 milliárd volt, a kábeles piac 110 milliárdot termel évente – érthető, hogy a két nagy tévétársaság miért ebbe az irányba mozdul.
