A mai magyar állam haramiaállam Zsiday Viktor szerint

„A magyar államszervezet ugyanis óriási tévedésben van. Nem az emberek vannak az államért, hanem az állam az emberekért. Nem az állam feladata kitalálni hogyan éljünk, mit csináljunk, ne adj’ isten mikor menjünk boltba, és egyebek, hanem az a feladata, hogy mi mindannyian minél jobban, szabadabban tudjuk megvalósítani magunkat és úgy éljünk, ahogyan szeretnénk. Így lesz mindenkinek a legjobb, így lesz szabadság és fejlődés” – írja blogbejegyzésében Zsiday Viktor, befektetési szakember, a Plotinus igazgatótanácsának elnöke. (A blogbejegyzést a Portfolio.hu vette észre elsőként.)

Zsidayt a Golgota-festmény körüli botrány dúlta fel. Egy magánszemély, Pákh Imre tulajdonában van a Munkácsy-trilógia része, az állam – illetve a jegybank – szeretné megvenni a képet, a tulajdonossal nem jutottak dűlőre az ár kérdésében – erre az állam fogta magát, védetté nyilvánítja a képet, innen kezdve pedig nem lehet kivinni az országból. Az eljárásról Pákh Imrével készült interjúnkban olvashatnak bővebben.

Zsiday Viktor

Fülöp Máté

Zsiday nem csak emiatt neheztel a magyar államra. A magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezését, a trafikosztás, óriási különadókat emleget. Ennek kapcsán írja: „milyen a jó állam? Megnézi, hogy mit szeretnének a polgárai és megpróbál segíteni nekik, hogy minél könnyebben tudják ezeket a céljaikat megvalósítani. Milyen a haramia-állam? Azt hiszi, hogy minden őérte van és mindent megtehet. Erőből. Törvényekkel, törvényeken felül, visszamenőleges módosításokkal. Ami éppen eszébe jut. … A haramia-államban sosem vagy biztonságban: nem személyesen, mert meg azért nem ölnek. De bármikor hozhatnak egy törvényt, amivel elvehetik a tulajdonod, ellehetetlenítenek, egy másodperc alatt tönkretehetik az üzletedet. És meg is teszik. A haramia-állam azt hiszi, hogy mindent jobban tud, mindent eldönthet és mindenki őérte van. Fordítva ül a lovon.”

Az állam ilyen hozzáállásának van komoly gazdasági következménye: ilyen országba senki nem jön üzletelni, mert kiszámíthatatlan. Ilyen helyzetben pedig a gyors profitszerzésre és a pénz kimenekítésére törekszenek sokan. „Pont úgy, ahogy Oroszországban történik: még saját oligarchái is külföldre menekítik a vagyonukat évek óta, még a nagy fellendülése idején (2000-2008) is kifelé lapátolták a megszerzett profitot. Ilyen országba nem jön befektetés, nincs építés, nincs tartós, nyugodt fejlődés. Nem lehet 10-20 évre tervezni, nem lehet komoly tőkét igénylő projekteket megvalósítani, mert ki tudja, mit hoz a holnap?”

„Magyarország egyetlen, isteni szerencséje, hogy az EU ezermilliárdszámra lapátolja belénk a pénzt. Ez még pár évig így lesz, és addig lesz gazdasági növekedés – a mások pénzéből. Mihelyst azonban ez véget ér, Magyarország pont ugyanolyan brezsnyevi/putyini pangásba fog hullani, mint ahova most Oroszország süllyed. Hacsak addig az állam észbe nem kap.” Ennek azonban Zsiday szerint semmi jele sincs.