Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A horvát hírügynökség (HINA) vasárnap arról számolt be, hogy az euróövezethez tartozó Szlovénia Görögországnak - az euró stabilizációjának érdekében - két alkalommal nyújtott segítséget: egyszer 263,68 millió eurót, majd még egyszer 1,55 milliárd euró hitelgaranciát.
A hírügynökség szerint ez Szlovénia évi költségvetésének a negyede, és a görögök eddig mindössze 17,6 millió eurót fizettek vissza kamatokkal együtt. Karl Erjavec külügyminiszter vasárnap azt mondta: "Szlovénia elbúcsúzhat attól a pénztől, amit Görögországnak adott". Kiemelte: Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök saját magát hozta reménytelen helyzetbe és azért döntött a népszavazás mellett, mert nem tudja teljesíteni irreális választási ígéreteit. "Görögország politikai válság előtt áll, amely idő előtti választásokhoz vezethet és akár az euróövezet elhagyásához is" – fogalmazott a külügyminiszter.
Miro Cerar miniszterelnök szombaton, a görög kormánnyal folytatott sikertelen tárgyalás után azt mondta, hogy a népszavazás bejelentése inkorrekt lépés volt a görög kormány részéről és zsarolási kísérlet is, amire az EU-nak reagálnia kellene. Borut Pahor államfő szerint is nagyon komoly a helyzet, de esetleg lehetne rá megoldást találni és az elkövetkező három hónapban kompromisszumokra kellene törekedni.
A görög miniszterelnök még szombaton bejelentette, hogy népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, ami Brüsszelben felzúdulást váltott ki. Az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát.
