Nyílt levelet fogalmazott meg öt neves közgazdász (nevüket lásd a keretesben) a görög válság, Görögország és az európai vezetők közötti szakításközeli helyzet láttán. (A levél angolul itt olvasható.)

Ennek a levélnek az első számú címzettje a német kancellár, Angela Merkel, aki főszerepet játszott eddig abban, hogy Európa éveken át megszorításokra kényszerítette Görögországot.

Angela Merkel a francia államfővel való egyeztetés után

AFP / Bertrand Guay

Ez a vég nélküli megszorításra alapuló politika nem vezetett eredményre, írják levelükben. A társadalmi következmények mellbevágóak: a gyerekek 40 százaléka szegénységben él, a csecsemőhalandóság az egekben, a fiatalok munkanélküliségi rátája 50 százalékhoz közeli.

Elismerik, hogy a görögöknél sincs rendben minden. A korrupció, az adóelkerülés és a korábbi kormányok statisztikai hamisításai is hozzájárultak az adóssághegyhez. Azonban az elmúlt években gyakorlatilag mindent végrehajtott a görög állam, amit kértek tőle a nemzetközi  hitelezők, az EU cserébe azért, hogy mentőcsomagokhoz jusson: bércsökkentéseket ért el, nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a kormányzati kiadásokat megvágta, privatizált, adót emelt. Mégis, Görögország adóssága a fenntarthatatlannak mondott 175 százalékos szinten van (a GDP arányában), és a fent említett társadalmi következményekkel jártak a megszorítások. Akkora gazdasági visszaesést szenvedett el az ország, mint amekkora az 1929–33-as nagy gazdasági világválságban érte Európát.

Az a gyógyszer, amelyet felírt Merkel és az EU a görögöknek, nem gyógyította meg a beteget, hanem kivéreztette, írja az öt közgazdász.

A közgazdászok ezért arra szólították fel a megszorítások legfőbb szószólójának, egyúttal a görög adósságelengedés legfőbb akadályozójának tartott Merkelt és az Athénnak hitelező trojkát – az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot –, hogy "az újabb katasztrófa elkerülése és Görögország eurózónában maradásának lehetővé tétele" érdekében változtassanak hozzáállásukon. Szerintük jelenleg a hitelezők gyakorlatilag arra kérik Görögországot, hogy "tartson pisztolyt a fejéhez, és húzza meg a ravaszt". "A golyó azonban sajnos nem csak Görögország európai jövőjével végez majd", hanem járulékos kárként az eurózóna megszűnik majd a remény, a demokrácia és a prosperitás jelképének lenni – fogalmaztak.

A görög adósságot át kell ütemezni, és jelentős részét el kell engedni, meg kell teremteni a gazdasági kilábalás feltételeit, továbbá lehetővé kell tenni Görögország számára, hogy hosszabb futamidővel törlessze csökkentett adósságát, a szükséges reformok végrehajtásával párhuzamosan – írták a szerzők. Egyúttal emlékeztettek arra is, hogy az 1950-es években az államadósságok – különösen Németországé – elengedése jelentős szerepet játszott Európa békéjének és gazdasági növekedésének elősegítésében.

Arra buzdítják Merkelt, hogy tegyen "bátor és nagylelkű" lépéseket Görögország javára, mindez azonban egész Európát, a következő generációkat fogja szolgálni. „A történelem arról fog emlékezni Önre, amit ezen a héten tesz” – fogalmaznak. (Vasárnap uniós csúcstalálkozó lesz, az az utolsó alkalom, hogy meg tudjanak állapodni a görögök az európai vezetőkkel és az IMF-fel, máskülönben Görögország kényszerűségből kizuhan az eurózónából – és akár az EU-t is elhagyhatja.)