A 2010-es évek közepén Magyarország minden kritériumot teljesített, de a gazdaságpolitika „kiváró álláspontra” helyezkedett az euró bevezetésével kapcsolatban – mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki a 2010-es évek közepén éppen Magyarország nemzetgazdasági minisztere volt.
A lap tudósítója szerint jó úton halad az ország, de hogy 2030-ra teljesítené az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, az egyelőre kérdéses.
A négy gyanúsítottat pénzhamisítás miatt kihallgatták.
Nemcsak a forint, a złoty és a korona is erősödtek.
Az államadósság azonban még így is több mint 2500 milliárd forinttal nőtt az év első felében.
Húsz év után lecseréli az Európai Központi Bank a bankjegyeket, a grafikusok teljesen új irányba indultak el.
Legutóbb áprilisban – már a választás után, de még a kormány megalakulása előtt – járt ilyen magasan az árfolyam.
A 355-ös szintet is megközelítette, miután csökkenni kezdett az olajár.
A kormánytagok Kirjákosz Pjerakákisszal, az Eurogroup elnökével tartottak közös sajtótájékoztatót az eurófeltételek megteremtésével kapcsolatban, mely során a miniszterelnök Orbán Viktor gazdaságpolitikáját egy iszákos, szerencsejáték-függő és csalfa családapa költekezéséhez hasonlította.
A Tisza szavazói közt már szinte alig találni ellenzőt.
Az Európai Bizottság frissen közzétett 2026-os konvergenciajelentése szerint Magyarország továbbra sem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. A dokumentum különösen élesen bírálja a magyar költségvetési helyzetet, az inflációs folyamatokat és az államadósság fenntarthatóságát, miközben intézményi problémákra és makrogazdasági egyensúlytalanságokra is figyelmeztet.
Lélektani határt tört át az euróval szemben, és a dollárnál is közel van a 300-as mérföldkő.
A folytatás nagyban múlik azon, hogy milyen további hírek érkeznek a Közel-Keletről.
A magyar fizetőeszköz 353 alá is benézett az euróval szemben, de azóta kissé visszagyengült.
Az euró-forint árfolyam ingadozása sokszor felzabálja a profitot, és óriási hátrányt jelent az eurózónás cégekkel szemben a multik által kiírt beszállítói pályázatokon is, mutatnak rá a VIG Alapkezelő elemzői.
A GKI szerint kifejezetten jól: hosszabb távon évente több százmilliárd forinttal csökkennének a költségvetés kamatterhei.
Se túl könnyű, se lehetetlen ne legyen – ilyennek dolgozták ki bő harminc éve az euróbevezetés feltételeit. A szigor nagy, de van néhány részlet, amelyik csábítja a politikusokat a trükközésre.
A hitelminősítők értékelését is javítaná, ha Magyarország belépne az euróbevezetés előszobájának számít árfolyammechanizmusba. Az őszi hitelminősítések már kritikusak lehetnek, e ponton már segíthet, ha a kormány az árfolyammechanizmus felé igyekszik.
Az országgyűlési választás előtt még 376 körül mozgott a forint az euróval szemben.
A hamarosan hivatalba lépő Tisza-kormány által bejelentett eurócsatlakozási irány pozitív fejlemény a költségvetés számára, de fontos, hogy a közös deviza bevezetése megfelelő intézményi és gazdasági körülmények közt történjen – figyelmeztet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Arról is beszél, kell-e kiigazítás a költségvetési hiány kordában tartására.
