A francia miniszterelnök bejelentette, hogy a harmadik olvasatban sem engedi parlamenti szavazásra, hanem rendeletben hirdeti ki a gazdaság fellendítésére összeállított reformcsomagot, amelynek legvitatottabb pontja a vasárnapi nyitva tartás bővítése.

Az év elején kezdődött maratoni parlamenti vita után csütörtökön lett volna a javaslat végleges elfogadásáról szóló utolsó szavazás. A miniszterelnök azonban az öt hónappal ezelőtti első és a múlt havi második olvasathoz hasonlóan azért választotta az erőnek ezt az alkotmányos eszközét, mert a kormányzó Szocialista Párt balszárnyának tiltakozása miatt nem garantálható a többség a tervezet elfogadásához a nemzetgyűlésben.

Az előző két olvasattal ellentétben az ellenzék most viszont nem kíván bizalmatlansági indítvány benyújtani a kormány ellen, miután azt az előző két esetben elvetette a képviselők többsége.

Az eredetileg százról több mint négyszáz javaslatra bővült gazdasági reformcsomagot, amelyet Brüsszel nyomására állított össze a kormányzat a gazdaság ösztönzése és a munkahelyteremtés érdekében, a jobboldal nem tartja elég hatékonynak, a baloldali képviselők és a szakszervezetek pedig túl liberálisnak ítélték meg. Legtöbben elsősorban a vasárnapi nyitva tartás bővítését kifogásolták.

Az eddigi öt helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva az üzletek. (A Magyarországon idén március közepén hatályba lépett vasárnapi boltzáras törvény is egy évben 5 alkalommal engedi a boltoknak, hogy nyitva legyenek. Egyébként a vasárnapi boltzáras törvény bevezetésével az Orbán-kormány szembe ment, megy az európai trendekkel, ahogyan az korábbi összeállításunkból kiderül.) Az engedélyezett napokat az önkormányzat jelöli ki, az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap. A szöveg az igazságügyi szektorban szigorúan szabályozott foglalkoztatási ágak (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók) liberalizációját is kezdeményezi, továbbá megnyitja a piac előtt a jelenleg szigorúan szabályozott belföldi távolsági buszközlekedést.