szerző:
Torontáli Zoltán

Horvátországon kívül eddig sehol sem fordultak ennyire drasztikusan a vasárnapi nyitva tartás ellen, mint nálunk, de ott sem jött be. A trend mindenhol épp az ellenkezője a magyarnak, már csak pár európai állam maradt, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően legalább részben „csendes” a vasárnap. A szigorúbb kereteket egyszerűen szétfeszíti a vásárlók igénye és a kereskedők érdeke, a szabályokat nem bírják tartani, sorra lazítanak a kereteken.

„Vicces, de nálunk pár éve pont fordított vita folyik, hogy legalább egy pár vasárnap ki lehetne nyitni egyes boltokat, és hogy ez mennyivel jobb lenne mindenkinek, hisz aki vasárnap dolgozik, az dupla fizetést kap, másrészt a vásárlók igénylik a minél hosszabb nyitva tartást” – mondja egy magyar származású, Ausztriában élő férfi, amikor arról kérdezzük, milyen az, amikor a vasárnap nem vásárnap többé. „Én úgy tudom, hogy Ausztriában sosem voltak nyitva vasárnap a boltok” – teszi hozzá – és jól tudja. (Magyarországon a kormányoldal keresztül vitte azt a törvényt, amely néhány kivételtől eltekintve az üzletek jó részét zárva tartásra kötelezi vasárnaponként, és ez a szabály most, március 15-én lép életbe.)

A magyarországi vitákban is sokszor példaként előkerülő Ausztriában ugyanis teljesen más az alapállás. Ahogy azt a hvg.hu-nak Gabriele Kienesberger, a helyi Szabad Vasárnapért Szövetség koordinátora levezette, az alpesi országban 1895-ben fogalmazták meg először törvényes szinten a vasárnapi (és hétvégi) pihenés szükségességét, és 1910-ben ennek megfelelően szabályozták a boltok nyitva (vagyis zárva) tartását. Az osztrákoknál tehát egész hétvégén zárva voltak az üzletek.

Vásárló Bécsben
©

E meglehetősen szigorú kereteken azonban 1991-ben módosítani kellett, ekkortól már szombat délelőtt, illetve bizonyos esetekben szombat délután is kinyithattak az üzletek. 1996-ban megint lazítani kellett, a szombatot ekkor már gyakorlatilag „elengedték”, többek között azért, mert Németországban is ezt tették, és a határ menti települések lakói áthordták volna a pénzüket a szomszédba. Másrészt a fogyasztók is igényelték a hétvégi bevásárlást, és a turizmus fejlődését is gátolta a hétvégi csend. Azt azért előírták, hogy aki az egyik szombaton dolgozik, az a következőn nem mehet munkába, mert pihennie kell, de ez az erőlködés is csak 2003-ig tartott ki. Akkor további liberalizáció következett, a szombatot teljesen elengedték, és a vasárnapon is enyhítettek.

Míg korábban 60, illetve 66 óra volt az egy héten legfeljebb ledolgozható órák száma, 2007 óta ez már 72 óra, és adott esetben szombaton is nyitva lehet tartani este 9-ig, ami az előző évtizedekhez képest óriási engedmény.

"Naponta járok Ausztriába dolgozni, és érdekes, hogy ott épp az ellenkezője történik, mint nálunk. Több rádióműsort is hallottam, ahol politikusok és érdekvédelmi szervezetek tagjai arról beszélgettek, hogy engedni kellene a vasárnapi nyitva tartást. Ami azonban a legfeltűnőbb, hogy odaát nyílt viták eredményeképpen születnek meg a döntések, az érdekcsoportok konstruktívan ötletelhetnek, nem úgy, mint nálunk" – írta egyik olvasónk, aki úgy gondolja, nem tudta megfejteni, hogy az intézkedésnek kik lesznek a kedvezményezettjei, és mi az egésznek az értelme.

A Bécsi Gazdasági Kamara közvélemény-kutatása szerint az ottani vállalkozások több mint 72 százaléka támogatja a vasárnapi nyitva tartást és a kerthelyiségek egész éves nyitva tartását is. „A tagjaink egyértelműen letették a voksukat a nagyobb vállalkozói szabadság és az önrendelkezés mellett” – mondta Walter Ruck elnök az eredmények ismertetésekor. A kamara is azért döntött a felmérés mellett, mert Bécsben időről időre fellángol a vita a vasárnapi nyitva tartásról, ám azt a kereskedelmi dolgozók szakszervezete sorra elutasítja. Ruck szerint körülbelül 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene Bécsnek, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának az üzletek.

Nyugaton a helyzet

Az osztrák példa azért érdekes, mert gyakorlatilag szerte Európában – a tendenciát tekintve – ugyanez történt. A kérdés eleve csak azokban az országokban merült fel komolyan, ahol a vasárnap szentségének történelmi hagyományai vannak, másrészt Ausztriához hasonló módon mindenhol a könnyítés felé haladt a szabályozás.

Norvégiában például ragaszkodnak a vasárnapi zárva tartáshoz, de a rendszer már nagyon sok sebből vérzik. Svédországban ugyanis (az alkoholtartalmú italokon kívül) semmilyen korlátozás nincs, bárki bármit árulhat akár vasárnap is, a határhoz közel lakó norvégok pedig át is járnak a szomszédba mindenért. A lakosok többsége ugyanis ott is ugyanolyan, mint máshol: általában igényli a vasárnapi vásárlás lehetőségét, és a norvég turizmusnak sem éppen jó, hogy az odaérkezők nehezen találnak nyitott áruházakat a hét utolsó napján.

©

Az Eurocommerce brüsszeli kereskedelmi lobbiszervezet által tavaly ősszel készített összefoglaló szerint Ausztrián kívül ma már csak Belgiumban, Finnországban (400 négyzetméter felett), Franciaországban, Németországban, Görögországban, Hollandiában, Norvégiában és Törökországban korlátozzák a nyitva tartást, többnyire azonban csak részlegesen. „A trend mindenhol az enyhítés” – erősíti meg Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A magyar kormány azonban épp most indul szembe az európai tendenciákkal, március 15-én lép hatályba a vasárnapi boltzár.

Franciaország a kereskedők és a fogyasztók együttes igényének megfelelve fokozatosan bontja le a történelmi örökségét, egyre-másra olyan törvénymódosításokat hoz, hogy a helyi sajátosságokra, illetve a turizmusra hivatkozva ki lehessen bújni a vasárnapi korlátozás alól. A hét utolsó napján 13 óráig eleve nyitva lehetnek az élelmiszerüzletek, de ha a polgármester kéri, akkor további öt vasárnapon lehet délután hosszabbítani. A turistaközpontokra a zárvatartási kötelezettség megszűnt, ezek után már csak az a kérdés, hogy kinek sikerül bizonyítania, hogy sok a városában a turista. A lehetőséggel aztán a kereskedők élnek is, a szabad vasárnap intézménye már elég gyenge lábakon áll. Ennek következtében aztán Belgiumban is hasonló játék folyik: a turisztikai központokat már kivették a tilalom alól, másrészt azok a boltok is kinyithatnak vasárnap, amelyek cserébe egy hétköznapot beáldoznak, a kertészeti és bútorboltokra pedig még ez a kötöttség sem áll.

Németországban szintén folyamatos az enyhítés, Berlinből fokozatosan tartományi szintre tolják a problémát, a pékek, a virágárusok és az újságosok értelemszerűen nyitva lehetnek vasárnap, de szabad a vásár a pályaudvarokon is. (A most hét végén élesedő magyar szabály egyébként e tekintetben hasonlít a német szabályra, mert nálunk is engedik vasárnap délelőtt – egyebek mellett – a virágárusok, pékek, újságosok nyitva tartását, a pályaudvarokon, reptéren pedig korlátozás nélkül lehetnek nyitva az üzletek.) Ennek viszont az lett a következménye, hogy a pályaudvarok elkezdtek plázákká válni.

A horvátok nagyon ráfaragtak

Egyedül Horvátországban történt meg az, ami nálunk is hamarosan: 2009-ben betiltották a vasárnapi nyitva tartást. A kísérlet ordas nagy kudarccal járt, amikor ugyanis Zágrábban azt tapasztalták, hogy 15 százalékkal megzuhant a kiskereskedelmi forgalom, fél éven belül visszakoztak, és azóta nincsenek korlátozások. „Nem szabad közvetlen párhuzamnak tekintetni a horvát esetet, mert a visszaesésben a 2008-as pénzügy világválság hatásai is minden bizonnyal benne vannak” – figyelmeztet Vámos György. Mégis, a horvát példa intő jel.

©

Szlovéniában 2003-ban tartottak népszavazást arról, hogy korlátozzák-e 10 vasárnapra a boltok nyitva tartását. A szavazók 58 százaléka ugyan támogatta az elképzelést, viszont csak a lakosság alig egyharmada ment el leadni a voksát. A hatályba lépés előtt az Alkotmánybíróság a kereskedők panaszára 2004-ben felfüggesztette a szabályt, majd 2006 elejére jelentősen felpuhították a törvényt. Itt is a szokásos európai forgatókönyv lépett életbe: lett korlátozás, és mégsem. Kivették a szabály alól a 200 négyzetméter alatti boltokat, a turisztikai helyeken működő boltokat, a benzinkutakat, a városközpontok, kikötők, kempingek, fürdők, hotelek, kórházak, repülőterek, vonat- és buszállomások, határátkelők üzleteit, vagyis szinte mindent. Ráadásul a hétköznapi fogyasztási cikkeket árusító boltok 10 vasárnapon nyitva tarthatnak, függetlenül a méretüktől.

A csendes vasárnapok megtartását Európa-szerte általában a keresztény egyházi szervezetek támogatják, a hagyományokra hivatkozva. Erre a vonalra csatlakozni tud néhány szakszervezeti mozgalom, amely a hétvégi pihenéshez való joghoz ragaszkodik, és ahhoz, hogy összességében ne lehessen túlterhelni az alkalmazottakat. (Idehaza azt a faramuci helyzetet generálja a vasárnapi boltzár, hogy a hét többi napján nyitva tartó üzletek meghosszabbítják a nyitvatartási idejüket, emiatt aztán a dolgozóik nagyon dühösek – főként a törvényt erőltető kormányoldalra.)

A vasárnapi zárva tartáshoz sokan hozzá is vannak szokva, osztrák nyilatkozónk sem esik pánikba, ha elfogy otthon a tej vagy a kenyér. „Én is feledékeny vagyok, de Bécsben van egy pár bolt, amely kivételesen vasárnap is nyitva tarthat, oda én is elugrom, csak nagyon pici helyek és zsúfoltak. Úgy látom, hogy a nagybevásárlást nagyrészt szombaton végzik, mindenki szükség szerint, és ahogy az ideje engedi. Szerintem, ez is szokás kérdése, nálunk nem hiányzik úgy igazán senkinek” – mondja némileg ellentétesen az országos felmérések eredményével.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb gyilkosságról derült ki, hogy az orosz állam rendelhette meg

Újabb gyilkosságról derült ki, hogy az orosz állam rendelhette meg

A nap videója: amikor a teslások bánják, hogy milyen kocsit vettek

A nap videója: amikor a teslások bánják, hogy milyen kocsit vettek

A Nézőpont Intézet szerint csak minden ötödik magyar elégedett a hazai egészségüggyel

A Nézőpont Intézet szerint csak minden ötödik magyar elégedett a hazai egészségüggyel

Drámai módon változtatja meg az agy szerkezetét a fogamzásgátló tabletta

Drámai módon változtatja meg az agy szerkezetét a fogamzásgátló tabletta

Orosz kémek támaszpontja lehetett a francia Alpok

Orosz kémek támaszpontja lehetett a francia Alpok

Megint eljárás indult az M1 kommentáló bemondója miatt

Megint eljárás indult az M1 kommentáló bemondója miatt