Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nagy Márton, az MNB alelnök-jelöltje a jegybank mai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a forintosítást 90 százalékban megoldották (itt a jelzálog alapú, jellemzően lakáshitelek átváltására gondolt), a probléma 10 százaléka azonban (a svájci frankban felvett autóhitelek) megmaradt. Ezeknél az adósoknál nem volt olyan egyoldalú kamatemelés, mint a lakáshiteleseknél, de az árfolyamváltozás jelentős kockázatnak tette ki őket, és a helyzetük a görög válság miatt tovább romlott. A helyzetet ezért kezelni kell - mondta az alelnök.
Jelenleg 250 ezer ilyen adós van, a forintosítás munkacsoportja pedig ma is létezik. Nagy Márton problémának nevezte azt, hogy az autóhiteles szerződések több mint felében az adósok csak a futamidő végén fizetk meg a tőketartozást, ezen változtatni szeretnének. A monetáris tanács úgy határozott, hogy ennek érdekében 1,2 milliárd eurós keretösszeget különít el.
MTI / Máthé Zoltán
| Majdnem nulla lesz az MKB Bank |
A nemrég az államhoz került MKB Bank a tervek szerint csoportszinten idén nullához közeli eredménnyel zárja az évet, leszámítva a bankadót. A pénzintézet elnök-vezérigazgatója - a tegnapi bejelentés szerint - Balog Ádám lesz, aki eddig az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnök volt. Őt Nagy Márton váltja majd a poszton. |
Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy a kamatcsökkentés második periódusa a mai döntéssel véget ért, a tervek szerint az alapkamat belátható időn belül már nem csökken tovább. Az első körben 24 hónapig, azaz két évig folyamatosan csökkent a kamat, aztán rövid szünet után öthónapos kamatvágási ciklus következett, ennek lett most vége. Az alapkamat jelenleg 1,35 százalékon áll, miután az utolsó, mai lépésben 15 bázispontot vágott a monetáris tanács – az elemzők meglepetésére. Matolcsy György értékelése szerint a magyar nemzeti össztermék növekedésének egyharmadát a jegybank tevékenységéhez lehet kötni. A jegybanknak jelenleg nincs megnevezett árfolyamcélja.
