Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Vasárnap este Hillary Clinton demokrata elnökjelölt ismertette a választási programjának azt a részét (is), amely az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szól, s melyben kiemelten koncentrál az egész Amerikára érvényes tiszta energiatermelésre való áttérésre. Nem pusztán támogatásról nem a szektor felkarolásáról, kibontakozásáról szólt az elnökaspiráns, hanem az ország megújuló energiás termelésre való átállásáról.
A Reneweconomy szerint a tervben az áll, hogy 2021-re 500 millió (!) napelempanelt installálnának a rendszerbe, ami mintegy hétszerese a jelenlegi szintnek. De Clinton azt is megígérte, hogy megválasztása esetén, 10 éven belül minden amerikai otthon megújuló energiát termel majd. Az agresszív irányváltás fedezetéül a politikus az iparág adókedvezményeinek növelését is bevetné.
A hírre az internetes "plakátgyárak" máris beindultak
thedailybeast.com
Mint arról korábban beszámoltunk, másfél éve alatt több mint megduplázódott a globális napenergia-bizniszben rendszerekbe épített ipari termelő kapacitás, és a robbanásszerű növekedésben jelenleg az USA a listavezető (annak köszönhetően, hogy csak 2014-ben több mint 4 GW – vagyis két Paksi Atomerőmű méretű – új kapacitással bővített). De a versenytempót az is jelzi, hogy a 2. helyen álló Kína 4,3 GW-ról 8,5 GW-ra növelte a saját teljesítményét. Az Egyesült Államokban azonban mostanra teljesen befűtöttek nem csak ennek az iparágnak, de az egész zöldenergiának, és úgy tűnik, hogy a világelsőségért versengés a kínaiakkal e területen is elhatalmasodik.
Az amerikai energiahivatal, a FERC (Federal Energy Reulatory Comission) legutóbbi jelentésében az olvasható, az USA-ban az idén úgy építettek be 3326 megawattnyi új teljesítményblokkot az áramtermelésbe, hogy nincs szén, nincs nukleáris, de még olaj betáplálású erőmű sem. Sőt, a palagáz-forradalomnak köszönhetően megjelent belföldi gázra is csak a pluszmennyiség mintegy harmada (1158 MW) támaszkodott, miközben szélből ennél is több volt – 15 projekt, összesen 1649 MW teljesítménnyel. A kifejezetten ipari termelési célú napenergiás projektek száma öt hónap alatt 58-ig jutott, összesen 447 MW teljesítményt adva az amerikai rendszerhez.
Innen nézve Hillary Clinton "belépője" egyáltalán nem meglepő. Sőt, az amerikai elnökválasztási kampányban borítékolhatóan központi téma lesz a klímavédelem – és így minden elnökaspiránsnak be kell majd szállnia az ígérgetésbe is. Ami viszont a vasárnapi antrét illeti: az azért érdekes, hogy éppen Clinton tette le a nyitótéteket. A volt first ladyről (illetve Obama exkülügyminiszteréről) ugyanis nem csak a környezetvédőknek ugrik be, hogy nagyon hasonló vehemeneciával támogatta korábban a Keystone XL olajhomok projektet (a Kanadából az USA-ba szállító vezeték építésének tervét), sőt, a hazai fosszilis üzemanyag-előállítást, plusz a palagáz térnyerését.
Azt, hogy az elnökaspiráns mostani bejelentésével mennyiben fordít hátat mindezeknek, majd az idő eldönti. Hillary ígérete viszont az, hogy Amerikát a "21. század a tiszta energiás szuperhatalmává" teszi.
