Sokat és sokszor citálják Németországot (újabban az Egyesült Királyságot is) annak példájaként, hogy egy állam hogyan lehet képes az adottságait és a jövőképét az energetikai rendszerének átalakítására, illetve a megújuló energia térnyerésének biztosítására fordítani. A németek az Energiafordulatnak köszönhetően, hamarosan megszabadulnak az összes atomerőművüktől, sőt, miután egy évtizedet (és sok-sok pénzt) invesztáltak a szél és a napenergia hasznosításba, újabban az energiatárolás és a még hatékonyabb rendszerirányításra fordultak rá.

A britek addig-addig szenvedtek a kiöregedő nukleáris energiás áramtermelő rendszerüktől és a szénerőműveiktől, hogy többévnyi, fokozatosan felpörgetett beruházási környezetnek is köszönhetően tavaly év vége óta övék a világ legnagyobb szélerőművi kapacitása – ami ráadásul nagy tempóban növekszik tovább. És bár egy atomerőművet azért, biztos ami biztos, megépítenének, a lakosság energiafüggésének saját maga által "orvosolható" megoldásai még Skóciában is rohamosan terjednek.

Tájkép amerikai nagyvárossal

Solarenergy

Bármilyen meglepően hangzik is elsőre, de erre a listára iratkozott fel most az Egyesült Államok. Az az ország, melyet éveken keresztül azért ostorozott a világ, mert nem írta alá a kiotói szerződést, most láthatóan, igen intenzíven csökkenti a károsanyag-kibocsátását.

Trónfosztási diagramok

A Cleantechnica három ábrát gyúrt egybe, de ezeket külön külön is érdemes alaposabban szemügyre venni.

Cleantechnica

Az első azt mutatja meg, hogy a 2014-ben az USA-ban megtermelt áramnak milyen arányban mi volt a forrása, vagyis: miből állították azt elő. Ebből az látszik, hogy a legtöbb áramot szénerőművekből nyerték. Több mint kétszer annyit, mint az atomerőművekből, és bő harmadával többet a gázerőművieknél is.

Cleantechnica

A második ábrán a 2015-ös, várható számok szerepelnek, amin jelentősen csökkenő szén-arányt, növekvő "natural gas" és szél-szintet, illetve az "alsóbb régiókból" jelentősen beerősítő napenergia-termelést lehet látni. Erre persze lehet azt is mondani, hogy majd nézzük meg jövőre, hogy mi is teljesül mindebből, de ... 

Cleantechnica

... éppen ezért, a harmadik ábra az, ami igazán elgondolkodtató. Ez a 2015 áprilisi eredményeket összegzi, és leginkább azt mutatja meg, hogy a szén trónfosztása megtörtént.
Kicsit tovább bogarászva az ábrákat azonban azt is látni kell, hogy a kőolaj alapú nyersanyagok használata is jelentős mértékben esik, miközben a különböző napenergiás megoldások (Solar PV, Rooftop Solar PV stb.) jelentőset lépett előre a felsorolásban.

Mindez azért is érdekes, mert ahogyan az az amerikai energiahivatal, a FERC (Federal Energy Reulatory Comission) legutóbbi jelentésében olvasható az USA-ban az idén úgy épült 3326 MW új teljesítményblokk az áramtermelésbe, hogy abban se szén, se nukleáris, se olaj betáplálású erőmű nem került. Azonban a palagáz-forradalomnak köszönhetően megjelent hazai gázra is csak alig több mint egyharmada (1158 MW), miközben szélből ennél is több volt: 15 projekt, összesen 1649 MW teljesítménnyel. A kifejezetten ipari termelési célú napenergiás projektek száma 5 hónap alatt 58-ig jutott, összesen 447 MW teljesítményt adva az amerikai rendszerhez. Mindebből az is látható, hogy az USA energiaforradalma továbbra is a megújuló energiák felé nyit.

Eközben Magyarországon

Eközben Magyarországon a kormányzat lényegében "oda se figyel" arra, hogy rendszerszinten hol és hány száz megawattnyi, szélből, napból, megújuló energiából nyerhető energiatermelő beruházás volna installálható a hazai hálózatba és "háztáji" rendszerekbe. A kormányzati tisztviselők továbbra is a "nem süt a nap, nem fúj a szél" ortodoxiáját mantrázzák, környezetvédelmi termékdíjat vetettek ki a napelemekre, és közel 10 éve már, hogy nem adtak ki új szélturbina-telepítési engedélyt. (Ez utóbbi következménye az is, hogy a 329 MW szélerőművi kapacitással hiába termelhető meg több mint 32 ezer háztartás éves áramszükséglete, ezen a potenciálon az utóbbi években a régió szinte minden országa túllépett, és jelenleg az EU-ban is a sereghajtók közé kerültünk.)
Helyette pedig semmi más nincs, mint az olcsó áram ígéretével 60 évre, orosz hitelből finanszírozni egy olyan atomerőmű-építést, amelyről a közelmúltban nem csak az derült ki, az csak porhintés, hogy a Paks II. projekt már sínen van, hanem az is, hogy a beruházás műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, plusz az eddig több mint 4000 milliárd forinttal számolt beruházás költsége ennél akár 5000 milliárd forinttal is többe kerülhet.