Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az ellentétes állításokkal szemben az MNB Értéktár Programja a hazai műkincsvagyont gyarapítja, nem minősül monetáris finanszírozásnak, a műkincsek megvétele pedig nem adófizetői pénzből valósul meg és nem von el semmilyen költségvetési forrást.
Az MNB hozzátette, a tulajdonában álló műtárgyakat az érdeklődők számára minden esetben látogathatóvá teszi az MNB a múzeumokkal, közgyűjteményekkel kötött időszakos letéti megállapodások keretében.
Túry Gergely
Az Értéktár Program gyűjteménye értékálló befektetés, amely kézzel fogható gyarapodást jelent az ország számára, ugyanakkor nem von el semmilyen költségvetési forrást. A program európai központi bankok több évtizedes gyakorlatát követi. Az MNB mindenkor betartja a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó jegybanktörvénybe foglalt rendelkezést.
Az MNB azt állítja, hogy a műkincsek vásárlását most kritizáló liberális Bodnár Zoltán jegybanki alelnöksége idején az akkori jegybank összesen 326 db műtárgyat, köztük festményeket és szobrokat vásárolt. Bodnár Zoltán a jegybank nemzetközi irodáit és ingatlanvásárlásait is rendszeresen bírálja, jóllehet az ő idejében az MNB lényegesen több nemzetközi irodával és saját tulajdonú ingatlannal rendelkezett, mint most – írta az MNB, amely szerint a Liberálisok és a DK megnyilvánulásai az MNB munkájára és a jegybanktörvényre vonatkozó alapvető ismeretek hiányáról tanúskodik, céljuk pedig a rövid távú politikai haszonszerzés.
A jegybank az utóbbi időben közel 9 milliárd forintért vett különböző műtérgyakat, köztük 4,5 milliárdért egy Tiziano-képet, egy érmegyűjteményt pedig egymilliárdért.
