Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Több mint fél évvel az ekáer (elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer) bevezetését követően a térség országaiból "nem teljesen szabályosan" behozott kisebb építőipari termékek mennyisége is csökkent, így például a hazai nyílászárókat gyártó cégek növelték termelésüket – írta keddi számában a Napi Gazdaság Szarka Lászlóra, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) ügyvezetőjére hivatkozva.
Szarka László megemlítette, hogy előnyei ellenére az ekáer még mindig jelentős adminisztrációs terhet ró a cégekre. Jelezte, egyes kereskedők "ügyeskedése" ellen hatásos lehet a rendszer, de nagyobb szolgálatot tenne, ha oly módon sikerülne fehéríteni az építőipart, hogy minél nagyobb arányban lehetne elérni a számlás anyagbeépítéseket, kivitelezéseket.
Az adóelkerülésben nem az építőiparban használt termékek szállítása "vitte a prímet" az ekáer bevezetése előtt sem, legalábbis a nagyberuházásoknál semmiképpen – mondta a lapnak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Vermesy Sándor szerint az állami megrendelésű mély- és útépítéseknél "nehezen indokolhatónak" tűnik az ekáer használata, amely sok pluszfeladattal jár.
Hozzátette, hogy több ponton módosult a rendszer, melyet finomítottak, de a mentességi szabályok például jelenleg sem egyértelműek. Megjegyezte, mivel kiemelt kormányzati szándék a vállalkozások adminisztrációs terheinek és a bürokráciának a csökkentése, további módosításokra, könnyítésekre lenne szükség a rendszerben, aminek kidolgozásában az ÉVOSZ partner lesz.
