A KSH csütörtöki ismertetése szerint szeptemberben átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. A londoni elemzői közösség széleskörű konszenzusos előrejelzési átlaga mínusz 0,1 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített szeptemberre. Augusztusban zéró volt a teljes kosárra számolt éves infláció Magyarországon.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a csütörtöki adatismertetés után közölték: a jövő év egészének átlagos magyarországi inflációjára szóló prognózisukat az eddigi 2 százalékról 1,8 százalékra csökkentik.

A cég közgazdászai továbbra is azzal számolnak, hogy a belépő bázishatások az idei negyedik negyedévben felgyorsítják a magyarországi inflációt. A JP Morgan elemzői ugyanakkor 2015 végére az eddig általuk várt 1,8 százalék helyett 1,5 százalékos éves összevetésű inflációt jósolnak, és a januárra valószínűsített első tetőzést is az eddiginél alacsonyabban, 2,4 százalék helyett 2 százalékon várják. A ház ugyanakkor változatlanul hagyta a 2016 és a 2017 végére érvényes, egyaránt 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítő prognózisát.

A JP Morgan londoni elemzői közölték azt is, hogy az MNB céljától elmaradó infláció okainak mibenléte miatt kétségesnek tartanak bármilyen monetáris reakciót. A ház szerint a további monetáris enyhítéshez arra lenne szükség, hogy az MNB monetáris tanácsa az alacsony inflációs környezet hatásainak erősödő második körös átszűrődését észlelje, erre azonban eddig kevés jel utal: a háztartási szektor tizenkét hónapra előretekintő inflációs várakozása 2 százalék körüli szinten stabilizálódott 2015 eleje óta, a magánszektorbeli bérkiáramlás éves növekedési üteme pedig jelenleg 3,7 százalék környékén mozog az MNB legutóbbi előrejelzésében szereplő 3,5 százalék helyett.

Mindezek alapján a JP Morgan elemzőinek alapeseti prognózisa az, hogy az MNB alapkamata legalább 2017 végéig a mostani 1,35 százalékon marad, bár a cég szerint az e prognózisra ható kockázatokban benne van az a lehetőség, hogy az MNB 2016 elején mégis végrehajt további enyhítési lépéseket. A ház szerint mindazonáltal az MNB most már jórészt 2017-re figyel, amikor meghozza kamatdöntéseit, és nem valószínű, hogy az inflációra ilyen távlatban hatással lenne a mostani meglepetés.

A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a csütörtöki inflációs adatokat értékelve kiemelték, hogy a múlt havi negatív inflációt teljes egészében az üzemanyagok áresése, ezt pedig az olajárak újabb világpiaci csökkenése okozta. Ez a tényező a ház számításai szerint ugyanis éppen 0,4 százalékpontot faragott le az éves inflációs ütemből az augusztusban mért zéróhoz képest.

A Capital Economics szerint ebben a környezetben elképzelhető, hogy az MNB monetáris tanácsa még enyhébb alapállásra helyezkedik a szeptemberi kamatdöntő ülésen. A cég elemzői szerint az egyik lehetőség az, hogy a testület az eddigieknél markánsabb hangvételű előretekintő iránymutatást küld a piacnak.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint a magyarországi infláció a belépő bázishatások miatt 2015 végétől már felfelé indul, és 2016-ban még érzékelhetőbben gyorsulni kezd. A ház várakozása szerint ugyanakkor az éves inflációs ütemek jövőre is az MNB 3 százalékos központi célszintje alatt maradnak.

A GS elemzői közölték: érvényben tartják azt az előrejelzésüket, hogy az MNB 2016 második felének vége felé "tapogatózó jellegű" kamatemelésekbe kezd. Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy ha az infláció tartósan nyomott marad, az lefelé ható kockázatot jelentene erre a prognózisra.