Csak részleges választ küldött a magyar kormány az Európai Bizottságnak a húsipari cégekbe öntött állami milliárdokra vonatkozó információkérő levelére, és szeptember végéig haladékot kért, arra hivatkozva, hogy a nyári szabadságok hátráltatták az adatok begyűjtését – tudtuk meg Daniel Rosariótól, az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekben illetékes bizottságának szóvivőjétől.

Arra ugyan a szóvivő nem válaszolt, hogy a szeptember végi határidőre sikerült-e összegyűjtenie a kormánynak a kért információkat, valószínűleg azonban nem, mivel az mégiscsak kiderült a válaszából, hogy a bizottság azért nem tudja még mindig eldönteni, hogy indítson-e hivatalos eljárást Magyarország ellen a húsipari cégek tiltott állami támogatása miatt, mivel a rendelkezésére álló információk továbbra is csak részlegesek.

Ezt kell kimagyaráznunk

Csaknem két és fél évig nem lépett az Európai Bizottság a Pápai Hús 1913 Kft., a Gyulahús Kft. és a kaposvári Kometa ’99 Zrt. állami kistafírozása miatt, aztán az elmúlt hónapokban – amint arról a hvg.hu júliusban beszámolt – egy feljelentés nyomán megmozdult a brüsszeli gépezet: kiderült, hogy a bizottság már vizsgálódik, és a három üzem megmentéséről kérdéseket küldött a magyar kormánynak. Ez még nem formális eljárás, inkább tájékozódás, és a beérkező információk alapján tudják majd eldönteni, meg kell-e indítani az állami támogatások hivatalos kivizsgálását.

Orbán Viktor 2011 márciusában járt a pápai húsüzemben, ahol az ügyvezetővel tárgyalt a gyár jelenéről és jövőjéről.

Facebook / Orbán Viktor

A három húsüzembe összesen 5,3 milliárd forint közpénzt öntött a kormány 2013-ban Pápa, Gyula és Kaposvár önkormányzata közbeiktatásával, hogy megmentse őket az összeomlástól. Az ügy felveti a gyanút, hogy tiltott állami támogatás történt, bár a városi kasszák közbeiktatása éppen ennek kendőzését szolgálta. A költségvetési forrásokat hivatalosan e városok „feladatainak támogatására”, illetve „feladatainak biztonságos finanszírozására” csoportosították át, de ha bebizonyosodik, hogy voltaképpen állami szubvenciót kaptak a húsüzemeknek, akkor ebből simán kijöhet még egy uniós szankció. Tiltott állami támogatások esetén az ügy azzal zárulhat, hogy a megmentett cégekkel kamatostól visszafizettetik a kapott állami pénzeket. Ez a húsüzemek esetében végzetes lenne.

Miután már mindenki visszajött a nyári szabadságról, a kormánynak arról kell meggyőznie Brüsszelt, hogy a megmentett húsgyárak egy épeszű piaci befektetőtől ugyanígy megkapták volna a milliárdokat, és nem mellékesen azokat a sokmilliárdos hiteleket, amelyeket az elmúlt évek során a Magyar Fejlesztési Bank juttatott nekik.

Ennek bizonyítása nem lesz könnyű feladat. Már a húsgyárak megmentése idején is sejthető volt, hogy a cégek nem azért kaptak pénzt, mert jó üzleti lehetőséget jelentettek, hanem inkább azért, mert éppen így diktálták a kormány és az érintett önkormányzatok politikai érdekei, az pedig evidencia volt, hogy a megmentett cégek évek óta súlyosan veszteségesek voltak. Idén nyáron derült ki például, hogy egy piaci befektető legfeljebb 1 euróért vette volna át a pápai üzemet.

Másokat is felnyomtak

A bizottság mezőgazdasági szóvivőjének válaszából kiderült az is, hogy miközben ment a levelezgetés Brüsszel és a magyar kormány közt a húsgyárak megmentése miatt, a bizottsághoz két újabb feljelentés is befutott, szintén tiltott állami támogatás gyanújával. Emiatt a bizottság újabb kérdéssort küldött a kormánynak, erre az újabb megkeresésre október 24-éig várja a válaszokat.

A bepanaszolt ügyek között van közvetlen állami támogatás, illetve felrémlenek olyan cégek ügyei is, amelyek a Magyar Fejlesztési Banktól kaptak hiteleket, és a feljelentés szerint ezzel az állam jogosulatlan előnyhöz juttatta őket a többi húsipari szereplővel szemben, akik efféle segítségben nem részesültek.

Mi a tiltott állami támogatás?

Az, amelyik zavarja a piacot, amelyik kiemeli valamelyik céget, vagy azok csoportját a verseny egyenlő feltételei közül, és a gyengék megsegítésével éppen a jobb, az erősebb riválisoknak okoz károkat; maguknak a vállalkozásoknak, azok tulajdonosainak és alkalmazottaiknak is. Végső soron az egész gazdaságot kár éri, hiába hangoztatják a politikusok, hogy a bajba jutott cég(ek) megsegítésével a munkahelyeket is megőrzik.

Bár a szabályozott szanálás egyes eseteiben ez is bekövetkezhet, és a megsegített új életre kel, a magyar húsiparban erre aligha van esély: 2005 óta több mint egy tucat nagy húsipari cég ment tönkre, és mintegy 4 ezer húsipari dolgozó veszítette el a munkahelyét. Ehhez közvetve az is hozzájárult, hogy a szocialista és Fidesz-többségű kormányok különböző állami hitelekkel, garanciavállalásokkal és támogatásokkal, politikai szempontok alapján, mesterségesen tartottak néhány céget a piacon.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!