Nincs minden veszve még a ruhaipar számára sem – olvasható a Chikans Planet blogon – jól lehet a Földön felhasznált rovarirtószerek negyede a gyapottermesztéshez köthető, a globális ipari vízszennyezés ötöde pedig az anyagok kezeléséhez és színezéséhez, és miközben évente mintegy 150 milliárd ruhadarabot készít el a szektor, csak az Egyesült Államokban a szemétbe dobnak 13 millió tonnányit.

Az ipari zöldenergia-felhasználás hazai misszionáriusának számító Alteo vezetője, ifj. Chikán Attila friss blogbejegyzésében a Danish Fashion Institute kimutatására támaszkodva azt is a helyzetet rontó tényezők közé sorolja, hogy a ruha mint termék eleve rövid "életciklusra" készül, ami pazarlásra ösztönöz. Az iparágban az átlagprofit 4 százalék körüli, ami a gyártókat is az olcsó megoldások és a tömegtermelést felé taszigálja.

Kifizetődővé vált a sok kis előrelépés

b2blogger.com

Pedig létezik olyan konstrukció, ahol a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével is komoly haszonra lehet szer tenni: a Marks & Spencer ráfeküdt a környezettudatos termelésre és értékesítésre, és megérte: 625 millió fontos extra profitot termelt. A ruhaipari nagyvállalat 2007-ben indított programja elsősorban a vásárlói hűségre épült, de a M&S összesen 100 fenntarthatósági célt tűzött ki maga elé; mint például azt, hogy csökkentsék a csomagolóanyagok mennyiségét, legyen komplex szemét-újrahasznosítási programjuk, használjanak minél több megújuló energiaforrást és így tovább.

Az eredeti terveket már rég elérték, és a „Plan A 2020” pedig már újabb száz apró lépést tartalmaz...