Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az év végéig árverésre kerülő 380 ezer hektár állami tulajdonú földterületből 247 ezer haktár olyan terület, melyet nemrég pályáztattak újra, és amelynek haszonbérlete 2036-37-ben jár le. Raskó György, agrárvállalkozó, az Antall-kormány államtitkára szerint a mostani privatizáció célja döntően az, hogy visszafordíthatatlanul megfosszák azokat a gazdálkodásuk alapját jelentő földtől, akiknek a bérleti szerződéseik ezekben az években futottak vagy futnak ki. Ilyenek között van 3-4 nem magyar és több magyar nagyvállalkozás. (A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. történetéről legutóbb itt írtunk. – szerk.)
Raskó György
Stiller Ákos
Szerinte a kormány szeretne olyan állapotot teremteni, hogy akkor se lehessen helyreállítani a korábbi állapotokat, ha a gazdák öt év múlva esetleg nyernek a magyar állam ellen induló nemzetközi jogi eljárásokban, Strasbourgban. Mint a Magyar Nemzetnek adott interjúban Raskó elmondta, eddig azt hitte, hogy „fideszes nagybefektetők megveszik a mások által bérelt földet a gyereküknek, majd, amikor a gyerek megnő, húsz év múlva elkezdik használni.”
Csakhogy nem így lesz. Mint mondta, ő se akarta elhinni, de „autentikus helyről” hallotta, a meghirdetett földeket a Magosz által szervezett csapat fogja megvenni: már megvan a lista is arról, hogy ki, hol, mire fog licitálni. Ezt követően pedig a kormány segítségével felbontják a megvásárolt földekre az érvényben lévő földbérleti szerződéseket. Raskó szerint, azt el tudja fogadni, hogy ha a bérleti díjakat piaci szintre emelik nagy agrárvállalkozások esetében, de azt már nem, hogy milliárdos befektetéseket megvalósító cégeket úgy fosszanak meg a földhasználattól, hogy az „dél-amerikai, Hugo Chávez-szerű megoldás.” Ilyet az EU sem nézhet el, Raskó szerint százmilliárdos nagyságrendű kártérítési igény keletkezhet.
