„A magyar pénzintézetek adóterhelése az öt-hétszerese az európai unióbeli bankokéhoz képest, ezért azt a töredékére kellene csökkenteni” – jelentette ki a hvg.hu kérésére Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára az érdekvédelmi szervezet mai sajtóértekezletén. S itt nemcsak a banki különadó és a tranzakciós illeték, hanem a betétesek és befektetetők kártalanításai alapjainak a vártnál súlyosabb – újabb százmilliárdos nagyságrendű – feltöltéséről is szó van. Mint rámutatott, nonszensz, hogy a magyar pénzügyi intézmények adóterhelése az árbevételükhöz képest átlagosan 10,7 százalékos, háromszorosa a szolgáltatási szektorra jellemző adómértéknek.

Most már egyértelműen többet veszít az állam azon, hogy a külföldi anyabankok nem allokálnak elegendő forrást a magyar leányaikhoz, azok nem hitelezik a vállalkozásokat, nem pörög fel a gazdaság, nem növekednek kellően az adóbevételek, mint amennyit nyer a bankok sarcolásán. Mindezt a szövetség el is mondta a nemzetgazdasági tárcával és a jegybankkal folyó egyeztetéseken – tette hozzá. A pénzügyi szektor által érzékelt jogszabályi bizonytalanság oly nagy, hogy vonakodnak például egy öt-hét éves beruházási hitelt nyújtani, igaz, a vállalkozások sem nagyon igénylik azt. A renyhe hitelkereslet egyik oka az európai uniós forrásokra ácsingózás, ami leszoktatja a cégeket az erős piaci versenyről, s ennyiben hátrányosan hat a teljesítményükre – vélekednek a bankárok.

Kovács Levente

Stiller Ákos

Közben a kormány fordítva ül a lovon, mert a hitelezési kedv növekedéséhez kötné az adómérséklést. A jelek szerint nem tartja magát az EBRD-nek tett adócsökkentési vállalásához, amit az év elején helyezett kilátásba, amikor egyezséget kötöttek az Erste Bank részleges visszaállamosításáról. „Nem zsarolunk, együttműködünk” – dimenzionálta mindezen anomáliák közepette is kormány és a bankok viszonyát Kovács, aki szerint biztató, hogy az ő indítványukra döntöttek a devizaalapú autóhitelek összesen 220-230 ezer ügyfelet érintő forintosításáról.

Jóllehet nagyjából lezárult a devizahitelesek és a bankok közötti elszámolás, a kormányzati gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága a legnagyobb akadálya a jelzáloghitelezés újbóli beindulásának is – szögezték le a tájékoztatón. Évente 40 ezer új lakás felépítésére lenne szükség a lakásállomány kellő karbantartásához, de ennek a rendszerváltás óta a 60, a 2008-as gazdasági krízis óta pedig csak a 40 százaléka valósul meg. Így a rendszerváltás óta összesen 340 ezer lakást nem cseréltek le korszerűre. A jellemzően hosszú, akár a tíz évet is meghaladó lejáratú jelzáloghitelt csak akkor lehet nyújtani, ha a bankok biztosak lehetnek abban, hogy a jogaikat érvényesíteni tudják. Erre ma nincs garancia, például az újabb és újabb kilakoltatási moratóriumok miatt. A jelenlegi végrehajtási szabályok szerint ugyanis a jövő tavaszig – a december elseje és március elseje között élő téli kilakoltatási moratórium végéig – egyetlen ingatlanhitel adósát sem lehet kilakoltatni, mert e folyamat hosszabb, mint tilalom kezdetéig hátralévő néhány hét. A bankok ugyanakkor a végrehajtásoknak csak a tíz százalékát kezdeményezik, azokat zömmel a közmű- és az adótartozások miatt indítják el.

„Szükség van a magáncsődre, reálisnak tartjuk, hogy legalább 25 ezer, de akár 40 ezer családon is segítsen, de csak hosszabb távon, 2016 márciusáig még bizonyosan nem” – közölte Becsey András, a Bankszövetség alelnöke. Eddig csupán százas nagyságrendben jelezték igényüket a szeptember óta létező családi csődkezelésre, miközben közel 200 ezer adós képtelen legalább 90 napja törleszteni az ingatlanhitelét. A kezdeti kudarc fő oka a hihetetlenül nagy adminisztrációs igény, legalább 60-100 oldalt kell kitölteni három példányban, de akadt olyan adós, akinek több mint 600 oldalt kellett benyújtania. Részben olyan adatokkal, amelyek egyébként is az állam rendelkezésére állnak. Ez a teher már önmagában elriasztja az adósok egy részét, az pedig még inkább, hogy máig nem született meg az a rendelet, amelyből kiderülne, hogy pontosan hogyan használhatják – vagy nem használhatják – a magáncsőd alatt a pénzügyi számláikat, milyen jogosítványokat kap ezzel kapcsolatosan a vagyonfelügyelő, továbbá pontosan mi lesz a vagyon esetleges értékesítésének a rendje. A magáncsőd ugyanakkor kiszámítható rendszer: az adós tudja, hogy öt évig tarthat, különféle adósságait egységes rendszerben kezelik, lakáshitele törlesztéséhez maximum havi 25 ezer forintos állami támogatást kaphat, illetve a folyamat végén elengedik az ingatlan forgalmi értéke feletti adósságát. Becsey emlékeztetett, hogy a legrászorultabbakra – a vagyon nélküliekre – 2011-ben kitalált Nemzeti Eszközkezelő is egyéves tehetetlenkedés után kezdett csak észrevehetően működni, a feltételek legutóbbi enyhítése óta pedig máris ezer újabb jelentkező akadt.