Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Idén az európai átlag 38,4 százalékából gazdálkodhatnak a magyarok a tavalyi 37,7 százalék után, ezzel 42 európai ország közül Magyarország harmadik éve a 31. helyen áll – derül ki a GfK Vásárlóerő tanulmányának adataiból. A piackutató összefoglalója szerint az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyi 4949 eurót meghaladva idén 5239 euró. Egy európai lakos ugyanakkor egy évben átlagosan 13 636 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, ez 4,2 százalékkal több az egy évvel ezelőtti 13 112 eurónál.
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti.
A hazai adatok szerint az országon belüli, a leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség mérséklődött, mert a fővárosi index csökkent, a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé viszont nőtt. A budapestiek a magyar átlag 127,2 százalékát költhetik el a tavalyi 128,6 százalék után, Szabolcs-Szatmár-Bereg lakói a hazai átlag 74,1 százalékából gazdálkodhatnak az előző évi 73,2 százalék helyett.
A GfK szerint ez a tendencia jellemző a vásárlóerő szempontjából kettészakadt ország két felére is, a módosabb északnyugati megyék vásárlóerejének országos átlagtól való eltérése mérséklődött, míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően nőtt. Míg Budapest indexe összességében csökkent, a kerületenkénti megoszlás a megyei tendenciákkal ellentétesen változott. A leggazdagabb kerületek (XII., II.) vásárlóerő szempontjából tovább erősödtek, ugyanakkor a főváros legkevésbé tehetős városrészei (VIII., X.) tovább szegényedtek.
Az évente elkészített tanulmány szerint Európában a lakosság által elméletileg elkölthető jövedelem mértéke országonként és régiónként jelentős különbségeket mutat. Dél- és Kelet-Európa országaiban a lakosság vásárlóereje a gazdasági válság ellenére valamennyit nőtt, de még így is komoly lemaradást tükröz Nyugat- és Észak-Európa országaihoz képest. Olyan nagyok az eltérések, hogy gyakorlatilag nincs "középmezőny" – közölte a GfK.
Európa tíz legtehetősebb országa – Liechtenstein, Svájc, Norvégia, Luxemburg, Dánia, Nagy-Britannia, Ausztria, Németország, Izland, Svédország – az európai átlag mintegy másfélszeresét költheti el egy évben. A leggazdagabb Liechtensteinben ez az arány az európai átlag négy és félszerese. Az Európa lakosságának 40 százalékát adó négy legnépesebb ország – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – a kontinens vásárlóerejének 60 százaléka fölött rendelkezik. A 42-ből 26 ország él az európai átlag alatti összegből.
A GfK kiemelte Görögországot, ahol a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent, így a mediterrán országot az egyébként szintén mérséklődő vásárlóerővel rendelkező Szlovénia megelőzte. Európa sereghajtói változatlanul Moldova és Ukrajna, az idén legszegényebb Ukrajnában az átlagosan elkölthető jövedelem 978 euró, míg Moldovában 1214 euró.
