szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kormány friss határozatban rögzítette: a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása csak visszatérítendő lehet, azaz a jövőben csak hitel formájában lehetséges ez. Így tényleg elveszik a rezsicsökkentő felújítások forrásait.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleményt adott ki azt követően, hogy megjelent egy kormányhatározat, mely - a korábban Lázár János által megelőlegezett módon jogszabályban - rögzítette: nem ad a kormány vissza nem térítendő támogatást lakossági energiahatékonysági programokra. A lépés azok után meglepőnek mondható, hogy miután októberben a miniszterelnökségi miniszter bejelnetette: az EU tiltja meg az efféle támogatások odaítélését, azt előbb magyar szakmai szervezetek, majd napokon belül Brüsszel is helyreigazította.  A határozat a Magyar Közlönyben is olvasható.

Lázár János már októberben megmondta: nem adnak
©

További rezsicsökkentés csak energiahatékonysági beruházásokkal lehetséges

A MEHI közleményében azt írja, hogy miközben a kormányzati rezsicsökkentés tartalékai kimerültek, és a gázár tovább nem csökkenthető, a következő években csak az energiahatékonysági beruházások ösztönzése segíthetné a magyar családok energiaszámláinak kordában tartását, lefaragását. Pláne, hogy az EU 2014-2020 közötti gazdasági támogatási ciklusában erre címzett módon lehetőséget is teremtettek arra, hogy európai uniós, vissza nem térítendő forrásokból a magyar otthonok energiahatékonyabbá válhassanak.
 
A szakmai civil szervezet meglátása szeirnt a lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatása közérdek, pláne, hogy sokoldalú és jótékony hatása van a magyar gazdaságra is (például új munkahelyek tízezreit, évi több tízmillárdos költségvetési bevételt és az ország földgázimportjának jelentős, akár 4 százalékkal való csökkentését is eredményezheti). Az ilyen tipusú lakossági beruházások ösztönzéséről elmondható az is a civil szervezet szerint, hogy minden - vissza nem térítendő támogatásokból - elköltött 100 milliárd forint legalább 300-400 milliárdnyi beruházást generál, addig a magyar kormány által ímmel-ámmal, de legalább támogatott középületeknél ez a multiplikátor-hatás (főként a száz százalékos támogatási részarány miatt) egyáltalán nem érvényesül.

A lakossági energiahatékonysági ösztönző programok hatása ráadásul nemcsak az ország egy adott pontján jelentkezik, hanem egyenletesen eloszlik. Azokat a kis-és középvállalkozásokat segíti, melyek gazdasági megerősítése a kormány szándékai szerint is kiemelten fontos.

Korszerűsítene a magyar, csak sokuknak nincs miből
 
Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti. Vissza nem térítendő támogatások nélkül tehát nem várható egy lakossági felújítási hullám.

A csak hitelre épülő rendszer kizárja azokat a családokat,  akiknek nincs elég megtakarítása vagy alacsonyabb a jövedelme – és ők vannak jelentős többségben. Holott nagy szükség lenne a rezsiszámlák további csökkentésére: még mindig több tízmilliárdnyi a lakosság energiaszolgáltatóknak való tartozása. Az energiahatékonyság és a szegénység összefügg: mintegy egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek, akiknek választaniuk kell majd e télen is, hogy fűtenek vagy megveszik a legszükségesebbet maguknak és hozzátartozóiknak.
 
Eddig Brüsszelnek mást ígértek

A kormány eddigi szakmai álláspontját tükröző, Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) szerint a magyar lakások energiahatékonysági felújítása két forrás kombinálásával történik: a KEHOP finanszírozza a vissza nem térítendő részt, melyet a Gazdasági és Innovációs Operatív Program pénzügyi eszközei egészítenek ki visszatérítendő támogatások formájában. Ez minden jel szerint módosult, a magyar otthonok energiahatékonysági ösztönzésénél fontosabb lett a „vallási közösségek hosszú távú energetikai függetlenségének” megoldása uniós pályázati forrásokból.
 
A MEHI szerint: ha a kormány elveszi a lakosságtól a vissza nem térítendő uniós forrásokat, az komoly kockázatokkal jár, mivel ez az uniós ciklus az utolsó, mely ilyen bőkezű támogatásokat nyújt. 2020 után nem érkeznek Magyarországra hasonló célú fejlesztési pénzek a közös európai kasszából, azaz konzerválunk egy magas energiaintenzitású épületparkot, különös tekintettel a lakóépületekre. A kormány ezzel a lépéssel tehát elenged olyan stratégiai célt is, mint az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival való harmonizációt (beleértve a szigorított épületenergetikai feltételeknek és épületgépészeti elvárásokat), lakossági rezsiköltségek további csökkentését, az energiaszegénység mérséklését, üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést - mutat rá közleményében a szakmai szervezet.
 
Ráadásul az operatív programok - Brüsszel által is - elfogadott tevékenységek és kitűzött célok mentén való végrehajtása a magyar hatóságok felelőssége. Eltérni az operatív programokban meghatározott tevékenységektől, azaz a lakosság energiahatékonysági támogatásainak kombinált formában való - azaz vissza nem térítendő és visszatérítendő részt is tartalmazó – megvalósításától csak egy hivatalos programmódosítás benyújtása és annak Brüsszel általi elbírálása és jóváhagyása után lehetséges.  

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!