Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának intézetvezetője összefoglalta, hogy az eltelt tíz évben milyen változást hozott Szeged, közvetve Csongrád megye gazdaságának az M5-ös autópálya 2005-ös meghosszabbítása - az összefoglalót a Délmagyar.hu közölte. Lengyel szerint míg általában pozitív hozadéka szokott lenni egy hasonló beruházásnak, a számok tükrében gazdaságilag nem volt sikeres az autópálya Szeged városának és a megyének.

Az M5-ös meghosszabbítása előtt Csongrád megyében az egy főre jutó GDP az országos átlag 78 százaléka volt, a 2013-as adatok szerint ez azonban 74 százalékra csökkent, ráadásul reálértéken is csökkent 4 százalékkal, azaz a 10 év alatt visszaesett a gazdaság. Az alkalmazottak nettó átlagkeresete 2004-ben az országos átlag 90,6 százaléka volt, 2014-ben 86,1 százalékra csökkent, vagyis a keresetek követték követve a GDP változását.

Bár nagyot növekedett a térségben a külföldi cégek egy lakosra jutó tőkebefektetése de az országos viszonyokhoz képest még mindig alacsony, ráadásul reálértéken nem mutat nagyobb változást. 2004-ben 217 ezer forint volt a külföldi tőke, ami az országos átlag 22 százaléka volt, 2012-ben 672 ezer forintra, az országos átlag 36 százalékára nőtt. "A gépberuházások is stagnálnak reálértéken, egy lakosra 2008-tól évente az országos átlag 55–70 százaléka jut, de 2013-ban és 2014-ben már csak 61 százaléka, azaz nem látszanak a gazdaság élénkülésének jelei" - írja a megyei hírportál.

A közmunka Csongrádban is sokat javított a foglalkoztatási adatokon, 6-7 ezer fővel növele a dolgozók számát, ráadásul 32 ezerről 34-re nőtt a közszférában dolgozók száma is, így 47,6 százalékról 2014-ben 54,3 százalékra nőtt a foglalkoztatottak száma. A szomorú része a statisztikának, hogy a versenyszférában az alkalmazottak száma 2008-ban még 88 ezer fő volt, ami 2013-ra 84 ezerre csökkent, vagyis még nem érzékelhető az üzleti szférában a tartós munkahelyteremtés.

A munkanélküliek aránya 2004-ben 4,9 százalék volt a lakosság körében, a válságot követően 2013-ban 12,1 százalékos csúcsot ért el. 2014-ben azonban 7 százalékra csökkent, és 2015-ben is 7–8 százalék között várható, ami az országos átlaghoz közeli arány.

Az autópályának köszönhetően több vendég látogat a megyeszékhelyre, míg 2004-ben 178 ezer vendégből 55 ezer külföldi fordult meg, a vendégek száma 2014-ig 215 ezer főre nőtt, közülük 68 ezer külföldire, azonban ez Lengyel nem tartja számottevő emelkedésnek.

Lengyel szerint csak az utóbbi egy-másfél évben élénkült némileg a gazdaság és javult kissé a foglalkoztatás. Az egyetemi tanár szerint  bár az autópályán való könnyű és olcsó elérhetőség hozhat befektetőket, de akár hátrányos is lehet, ugyanis más térségek cégei megszerezhetik a helyi piacokat, így kiszoríthat más befektetőket. Ráadásul a fővárosban és vonzáskörzetében működő cégek egy-másfél óra alatt elérik autópályán vidéki ügyfeleiket, kiszorítva a helyi vállalkozásokat. Példaként az ebéd kiszállítást hozta fel Lengyel - egy országos kiszálíltást vállaló fővárosi központú cég az autópályával behozhatja az egykori versenyhátrányt, végül a helyieket is kiszoríthatja.

Az autópálya kiépülésének hatásai nem függetleníthetők például az Európai Unióhoz való csatlakozástól vagy a külföldi termékek tömeges megjelenésétől, valamint a 2008-as globális válságtól sem. Emellett az autópályák egykor tapasztalt gazdaságélénkítő hatásait tompítja az internet elterjedése és az online kapcsolatok felerősödése is, utazás nélkül rengeteg dolgot intézhetünk el - írja a portál.