A hiba a módszertanban keresendő – írja a Népszabadság hétfő lapszáma. A napilap szerint a Központi Statisztikai Hivatal több olyan módszertani változtatást eszközölt, amely miatt drasztikus javulást mutatnak a statisztikák, például a szegények számának csökkenésében. Megszüntették a létminimum számítását, mondván nem mutatja jól a szegénység mértékét, pedig a korábbi módszer szerint 2014-ben a lakosság harmada ez alatt élt, az új megfogalmazás szerint ez csak a "szerény megélhetés szintje volt".

Emellett egy új számítási módszert vezetett be a KSH, aminek köszönhetően akár 1,2 millióra is csökkenhet a szegények száma a jelenlegei 3,6 millióról, papíron. Balog Zoltán a közelmúltban félmillióra becsülte a tartósan szegények számát, és két és fél millióra a "klasszikus alsó-középosztályt". Ferge Zsuzsa szociológus ezt követően megjegyezte, hogy ez a két réteg valójában jóval – az egykori – létminimum alatt élnek. Ráadásul a szakadék is nő a leszakadtak és a tisztes megélhetéssel rendelkezők között – tette hozzá a szociológus.

A Tárki adatai szerint a lakosságnak mindössze 25-30 százaléka "él igazán" Európában, vagyis jóval nagyobb a leszakadtak tömege. Hasonló folyamatokat támaszt alá az Eurostat mérés is, miszerint a válság óta pont hogy nőtt, 28,8-ról 31,7 százalékra a szegények és a kirekesztettségben élők aránya, akik számára az állam csak közmunka formájában teremt alternatívát – közpénzből.

Bár a romák száma nincs többségben a szegények között, mégis jóval nagyobb az arányuk, ötszöröse a teljes népességben elfoglalt arányukhoz képest – idézi a lap Ladányi János szociológust. Kitérnek az Országos Roma Önkormányzat szerepére, miszerint a szervezet a belviszályok és a gondatlanul kezelet támogatási program miatt képtelen jelenleg a romák érdemi segítésére, bár főleg kulturális és oktatási önkormányzatról van szó esetükben.