Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Magyarország a külföldi tulajdonostól megvásárolt két kereskedelemi bank privatizálását valószínűleg összeköti az MKB Bank részvényeinek bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdére - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban csütörtökön. A kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal tavaly februárban az Erste Bank Hungary Zrt. 15-15 százalékos részesedésének megvásárlásáról kötött megállapodás szellemében jár el az MKB és a Budapest Bank privatizációja során.
Varga Mihály a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban közölte, hogy az Erste Bank Hungary 15 százalékos részesedésének átvételére júniusig sor kerül.
A tavaly februári megállapodás értelmében a kormány 2016-2017-ben jelentősen csökkenti a bankadót, és az adónem mérséklését 2018-2019-ben is folytatja. A memorandumban a felek rögzítették azt is, hogy a magyar kormány nem törekszik közvetlen vagy közvetett többségi tulajdon megszerzésére rendszerszintű fontosságú helyi bankokban, illetve három éven belül átadja a magánszektornak az általa jelenleg birtokolt ilyen részesedéseket.
Az MKB privatizációjának egyik forgatókönyve az MKB tőzsdei bevezetése lehetne - közölte Varga Mihály a Bloomberg hírügynökséggel, hozzátéve, hogy nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy a Budapest Bank és az MKB együtt kerüljön piacra. Ezt az utóbbi megoldást azonban nem részletezte. A magyar kormány 2014-ben vásárolta meg az MKB-t a Bayerische Landesbank AG-tól, majd a Budapest Bankot a GE Capitaltól. Az MKB szanálásával megbízott Magyar Nemzeti Bank az MKB rosszhitel-állományát egy külön egységbe szervezte ki 2015-ben.
Varga Mihály az interjúban ugyanakkor bejelentette azt is, hogy az energiaárak alacsonyan tartása érdekében további szolgáltatók felvásárlására is sor kerülhet. "Nem zárhatom ki további akvizíciók lehetőségét" - fogalmazott, jelezve, hogy a kormány az energiaipari ágazat non-profit jellegének a megerősítésére törekszik. A kormány már több áram és gázszolgáltatót vásárolt meg az EON AG, az RWE AG és az Engie SA (korábban GDF Suez SA) vállalatoktól.
