Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, az ebben az ügyben keresetet indító MSZP-s Tóth Bertalan szerint ezért kötelesek kiadni, hogy mire költötték a közpénzt.
Tóth Bertalan parlamenti képviselő azért indított pert, mert a jegybank alapítványai nem teljesítették közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérését, nem árulták el, hogy az öt alapítvány mire költötte a jegybank által nekik adott több mint 250 milliárd forintot, mégpedig arra hivatkozva, hogy nem közpénzből gazdálkodnak. A bíróság január 28-i ítélete szerint viszont abból. Az alapítványnak 15 napja van az iratok kiadására – mondta Tóth, aki a többi alapítvánnyal is perben áll, és reméli, hogy azoknál az alapítványoknál is megismerhetők lesznek a dokumentumok.
Fülöp Máté
Az ítélőtábla nem először döntött így: másfél hete, január 22-én pénteken írtunk a Világgazdaság újságírójának 2015. december 8-án jogerősen megnyert peréről, amelyet közérdekű információkért indított, de az MNB-alapítványok azóta sem adták ki a kért adatokat. A Fővárosi Ítélőtábla abban az ügyben is kimondta, hogy az adatokat ki kell adni, mert az alapítványok jegybanktól kapott vagyona – jogi képviselőjük és Matolcsy György MNB-elnök álláspontjával ellentétben – igenis közpénz, hiszen közérdekű célokat szolgál.
Az MNB-alapítványok jogi képviselője a Világgazdaság szerint elismerte ugyan, hogy a döntés végrehajtásának nincs halasztó hatálya, ennek ellenére kérte a Kúriát, függessze fel a Fővárosi Ítélőtábla határozatának végrehajtását. Az alapítványok pedig a Kúria döntéséig nem adják ki az adatokat, jogi képviselőjük közölte, ha ezt megtennék, akkor nem lehetne helyreállítani az eredeti állapotot, vagyis az adatok elzárását a nyilvánosság elől.
