A K&H Banknál mintegy 9000 szerződésről van szó és 50 ügyfél kérte eddig a forintosítás mellőzését. Az érintett szerződések 90,25 százalékánál csökkent a törlesztőrészlet. Több olyan szerződés is volt, ahol a kedvezményes árfolyam alkalmazása miatt teljesen megszűnt a tartozás – közölte az MTI érdeklődésére a hitelintézet. 

Az MKB Banknál az érintett ügyfeleket január 31-ig kellett értesíteni a forintosításról, azt követően 30 napjuk van arra, hogy reagáljanak. Az autóhitelek közül több mint 6000 szerződés volt érintett a fogyasztói devizaalapú hitelek forintosításában 7 milliárd forint fölötti aktuális állománnyal, és másfélszáznál valamivel többen, azaz az érintettek alig több mint 2,5 százaléka kérte a forintosítás mellőzését. 

A forintosított hitelek törlesztőrészlete az MKB Banknál átlagosan 12 százalékkal nőtt az érintett ügyfelek esetében, a legjobban a svájci frank alapú fix vagy limitált törlesztésű szerződéseknél. Ennek három oka is van. A svájci frank felértékelődése sokkal jelentősebb volt, mint az euróé, így a forintosítás során tőkésített "gyűjtőszámla egyenlegek" az alpesi deviza esetében lényegesen jobban nőttek. Másrészt az eredetileg fix vagy felülről limitált törlesztésű szerződéseknél az árfolyamváltozásból eredő különbözetet nem vagy csak részben tartalmazták a havi törlesztőrészletek. (Az árfolyamváltozásból eredő különbözet – az árfolyamgátas jelzálogszerződésekhez hasonlóan – egy forintalapú "gyűjtőszámlára" került, amelynek aktuális egyenlege a forintosítás során tőkésedett, azaz összevonták a fennálló tőketartozással.)

Harmadrészt a törlesztőrészlet-emelkedés viszonyítási alapja – a forintosítást megelőző törlesztőrészlet – alacsony volt, mivel nem vagy csak részben tartalmazta az árfolyamemelkedés hatását, így egy adott összegű emelkedés nagyobb növekedésnek tűnik – tájékoztatott az MKB. 

Az UniCredit Bank esetében az autó- és személyi hitelek forintosítását szabályozó törvény csupán személyikölcsön-szerződéseket érintett, mintegy 800-at. Ebből az élő szerződések több mint fele esetében csökkent a havi törlesztőrészlet. A forintosítás mellőzését a hitelintézet egyetlen ügyfele sem kérte. 

A CIB Lízingnél közel 15 ezer kölcsönszerződést forintosítottak, a CIB Banknál mintegy 150 személyi kölcsön szerződés volt érintett a forintosításban. A CIB Lízing esetében az érintett ügyfelek kevesebb mint 3 százaléka kérte a forintosítás mellőzését, a CIB Banknál pedig két érintett ügyfél. A CIB Lízing esetében a forintosított kölcsönök töredéke esetében nőtt a törlesztőrészlet, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva arra törekedett a társaság, hogy amennyiben szükséges, inkább a futamidő nőjön, ne pedig a havi törlesztőrészletek. A CIB Bank esetében egy esetben sem nőtt a törlesztőrészlet – közölte a hitelintézet. 

A Raiffeisen Bank arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a svájci frank esetén csökkent a törlesztőrészlet, mivel a piacinál kedvezőbb árfolyamon történt a konverzió, az euró esetén gyakorlatilag nincs változás (ott piaci árú konverzió történt). A devizában maradás iránt elhanyagolható volt az érdeklődés (autóhitel náluk nem volt). Ami fontos, nincs már jövőbeni árfolyamkockázat, kiszámíthatóbbá vált a törlesztőrészlet, mivel forintban fix a kamat – hangsúlyozta a Raiffeisen. 

Az OTP Bank annyit közölt, igazolódott a várakozásuk, az ügyfelek minimális számban kérték a devizában maradást. A forintosítás korábbi adatok szerint mintegy 242 ezer élő szerződést érintett, ebből közel 216 ezer gépjármű kölcsön- és lízingszerződés, több mint 26 ezer pedig szabad felhasználású, nem jelzálogkölcsön. A felmondott több mint 83 ezer követelés közül azokat forintosították, amelyeket devizában tartottak nyilván. 

Az élő szerződések esetében a pénzügyi intézményeknek december 15-ig kellett elkészíteniük forintosítási ajánlatukat, és postázniuk ügyfeleik számára, a felmondott szerződéseknél pedig 2016. január 31-ig. A fogyasztóknak csak azt kellett jelezniük, ha elutasítják a forintosítást, egyébként a szerződés módosítása automatikusan életbe lépett. A nyilatkozatra 30 napjuk volt az ajánlat kézhezvételétől számítva. 

Az átváltásra a 2015. augusztus 19-én érvényes MNB árfolyamon került sor, amely a svájci frank (CHF) alapú hiteleknél 287,22 forint, az euró (EUR) alapúaknál 309,20 forint. A tényleges árfolyam azonban megegyezett a jelzáloghitelek forintosítása során alkalmazott kedvezményes árfolyammal, amely a CHF esetén 256,47, a EUR esetében 308,97 forint volt. A különbözetet az állam és a pénzügyi intézmények fele-fele arányban átvállalták a fogyasztóktól. Az ügyleti kamat, díj, költség a szerződésmódosítás után nem lehetett a fogyasztó számára hátrányosabb. Az átváltás elfogadása esetén az élő szerződéseknél decemberben már az új törlesztőrészletet kellett fizetni, a felmondott szerződések esetében az átváltás hatálya visszamenőlegesen 2016. január 1.