Ha a napelemek hasznát kezdjük boncolgatni, legelőször a napelemmel rendelkezők számára kézzelfogható megtakarításokról esik szó; arról, ohgy évente mennyit "kereshet" a tulaj számára a háztetőre, kertbe telepített napelemes rendszer. Arról kevesebb szó esik, hogy a hálózatokon keletkező költségeket mindezek tömeges megjelenése hogyan befolyásolhatja. A SolarCity Fehér Könyve  ezt a hézagot tölti fel.

A tanulmányban kiszámolták: a legnaposabb Amerikai állam, Kalifornia esetében, ha a háztetőkön napelemek, a pincében, garázsban inverterek és akkumulátorok kerülnek, akkor mindez az állam - egyébként öregedő - villamos energia hálózatára nézve is örvendetes eredményeket hozhat. Már attól eltekintve, hogy ez "kiváló gazdasági alternatívát jelenthet a mai, központosított hálózatokkal szemben" - ami nem feltétlenül tetsző perspektíva a jelenlegi szolgáltatóknak.

Ahogyan a tanulmányt kivonatoló Cleantechnica rámutat: az bizony az éremnek csak az egyik oldala, hogy a háztetőkön előbb-utóbb tömegesen elterjedté válik, hogy az alattuk lakók amit az igényeikből képesek, megtermeljenek helyben, a másik oldal viszont éppen az, hogy a régi hálózatokat ezen igényeknek megfelelően kell átalakítani. Van, aki a 21. század egyik legfontosabb kihívásának tartja az energetikában, hogy az elektromos hálózatokat hogyan lehet és kell az új utakra kompetenssé és kellően rugalmassá alakítani...

A SolarCitynél kiszámították: ha Kaliforniában a lakossági és az áramszolglátató képes lesz kihasználni a tetőtéri energiatermelésben rejlő lehetőségeket, az állam számára (mai árakon számoltan)  évi, nettó 1,4 milliárd dollár hasznot tesz realizálhatóvá. Plusz még: hogy tovább csökken a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása.

Ennek kiaknázhatósága érdekében azonban a szabályozási környezetet is át kell alakítani - ami (nem meglepő módon) nemigen kedvez a nem központosított energetikai hálózatoknak, mi több: alig van, ahol bármi is ösztönzi a hálózati szolgáltatókat, hogy elmozduljanak a mostani, számukra kétség kívül előnyös pozíciójukból.