EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A New York Times-ban ban jelent meg az a kutatás, amelyet a Citigroup szakértői készítettek, és amelyből kiderült, a fejlett országok sokkal több nyugdíj kifizetésére tettek ígéretet állampolgáraiknak, mint amennyire előre láthatóan lesz pénzük. A kutatók az OECD 20 országában nézték meg közelebbről a nyugdíjprogramokat.
A Citigroup elemzői azt találták, hogy a vizsgált államok összesen 78 ezer milliárd dollárnyi nyugdíj kifizetésére tettek ígéretet, aminek nagyjára nem lesz forrásuk. Eközben a felmérésben szereplő 20 állam együttes államadóssága 44 ezer milliárd dollár. Ez azt jelenti, hogy utóbbi csak az adósságjéghegy csúcsa, amit látunk, a maradék kilenctizednyi tartozás, amely a fokozatosan esedékessé váló nyugdíjakból adódik, nem látszik - olvasható a napi.hu-n.
Flickr / Creative Commons / Julien
Charles E. F. Millard, a Citigroup nyugdíjügyekkel foglalkozó részlegének vezetője nem számít arra, hogy ez államcsődhöz vezetne. Szerinte a kormányok elkezdik lefaragni egyéb kiadásaikat az oktatásból vagy az egészségügyből.
Az elemzés szerint az adósság hátterében az elöregedő társadalom jelensége áll, azaz egyre kevesebb aktív munkavállalónak kellene eltartania egyre több visszavonult nyugdíjast.
Kínában példul ma hét aktív dolgozó befizetéseiből kell kifizetni egy ember nyugdíját, míg ez 2050-re kettő az egyhez viszonyra módosul. Japánban peedig addigra csak egy befizető áll majd jelképesen egy nyugdíjas mögött.
A kormányok tisztában vannak a jelenséggel, de nem változtattak nyugdíjpolitikájukon. A legnagyobb válság Európát érheti, ahol elterjedt az állami felosztó-kirovó szisztéma, amelyben közvetlenül az aktívak tb-hozzájárulásából kell finanszírozni a nyugdíjakat. Ez a rendszer működik Magyarországon is.
