Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya alapján Magyarország a negyedik legrosszabb ország az Európai Unió 28 tagállamából az Eurostat 2015-ös adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a negyedik legnagyobb azoknak az embereknek az aránya az összlakossághoz képest, aki nem képes kifizetni a számláit, nem tudja megfelelően fűteni a lakását télen, vagy nem engedhet meg magának évente egy egyhetes nyaralást.
Nézzék csak ezt az ábrát!
Ezen az ábrán az a jó hír, hogy 2014-ben még a harmadikak voltunk a legszegényebb országok rangsorában. Akkor a magyar lakosság 24 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, tavaly már csak 19,4. A tavalyi arány közel 1,9 millió súlyosan szegény embert jelent. Miközben nálunk csökkent a szegények aránya, Görögországban – minden bizonnyal a tavaly kicsúcsosodott súlyos gazdasági és politikai krízis és az évek óta tartó megszorítások miatt – nőtt a nélkülözők tömege, így kerültünk a negyedik helyre. Görögországban szám szerint nem sokkal több a súlyosan szegény, mint nálunk, közel 2,4 millió ember.
Persze ebben nincs semmi meglepő, miután tudjuk például azt, hogy az EU 20 legszegényebb régója közül négy is Magyarországon van.
Rossz anyagi körülmények között élő gyerekek Magyarországon.
Túry Gergely
Az elmúlt öt évet egyébként Magyarország elvesztegette ebből a szempontból. A súlyosan szegények aránya 2013-ra közel 28 százalékra szökött. Azóta javult a statisztika, de alig vagyunk jobb helyzetben, mint 2010-ben. Ennél a környező országok sokkal jobban jártak.
A nagy vesztes persze Görögország:
Az EU 28 tagállamában az Eurostat módszertana szerint összesen 41 millió ember él súlyos anyagi nélkülözésben. A legélhetetlenebb ország úgy tűnik Bulgária, ahol több mint 34 százalék a szegények aránya, ami majd 2,5 millió szegény embert jelent a 7,2 millió lakosból. Bár Romániában a szegények aránya kisebb, mint Bulgáriában, ez a nagyobb, 20 milliós lakosság miatt közel 4,9 millió ember.
Svédországban viszont, ahol a legkisebb a szegények aránya, mindössze 72 ezer ember számít súlyosan szegénynek a 9,5 millió lakosból.
A szegények arányáról és számáról egyébként több, más módszertannal kapott adat is megjelenik. A tízmillió alá becsúszott magyar lakosságból nagyjából 4-4,2 millió ember (1,4 millió háztartás) élt a KSH által számított létminimum alatt 2013-ban. Ebből a Tárki adatai szerint 2013-ban 3,2 millió ember élt mélyszegénységben.
