Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nyomorult az élet a magyar vidéken: az unió legelmaradottabb régiói közül 4 magyar, és az ország is csak azért az ötödik legszegényebb az EU-ban, mert időközben csatlakozott a nálunk is szegényebb Horvátország.
Voltunk mi már Orbán Viktor gyorsnaszádja, Matolcsy György gazdasági tündérmeséje, túl vagyunk az elrugaszkodás évén, és Magyarország még mindig az Európai Unió egyik legelmaradottabb országa, a legelmaradottabb uniós régiók közül 4 magyar. Ezek a térségek olyan szinten vannak, mint a legrosszabb román, bolgár és lengyel régiók, és alig állnak jobban, mint Macedónia, pedig az egy súlyosan leszakadt balkáni ország.
Mindez az unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, 2014-es régiókra lebontott egy főre eső GDP statisztikáiból derül ki. A legelmaradottabb magyar régiók egy főre eső összterméke az EU átlagának felét sem éri el. A leglecsúszottabb régiók között egy szlovák és cseh térséget sem találunk, viszont Pozsony és Prága egyaránt felkerült a 10 legfejlettebb európai uniós régió listájára. (A rangsorba belevettük például a volt Jugoszláv tagköztársaságot, Macedóniát is. Az ország nem EU-tag, de szerepel az Eurostat statisztikáiban az EU-tagságra bejelentkezett többi balkáni országgal együtt. Nem azonos a Görögországban található Anatoliki Makedoniaval, amely szintén szerepel a legelmaradottabb régiók listáján).
Magyarországon egyetlen kiemelkedő fejlettségű hely van, Közép-Magyarország, amelyben az egy főre eső GDP az EU-átlag 107 százalékát érte el 2014-ben.
A gyenge magyar eredményben persze nincs nagy meglepetés, Magyarország már jó ideje az EU ötödik legszegényebb országa (holtversenyben Lengyelországgal), miközben Szlovákia megelőzte, Lengyelország felzárkózott mellé. Csak azért nem maradtunk a negyedik legszegényebb ország, mert időközben csatlakozott az EU-hoz Horvátország, ami nálunk is szegényebb.
Az EU-ban egyébként elképesztő különbségek vannak a régiók között: a legfejlettebb rész London központi része, amelyben az egy főre eső GDP az EU-átlag 539 százaléka, melyet Luxemburg követ 266 és Brüsszel 207 százalékkal.
Az EU-ban összesen 21 olyan régió van, amelyben az egy főre eső GDP 50 vagy még több százalékkal meghaladja az EU átlagát. Ezek közül 5 német, 3-3 holland és brit, 2 osztrák, egy-egy pedig Belgiumban, Csehországban, Írországban, Franciaországban, Szlovákiában, Svédországban és Luxemburgban található.
Ehhez képest a bolgár Severozapaden régió az EU-átlag 30 százalékát éri el. A 21 legfejletlenebb régióból (amelyben az EU-átlag 50 százaléka alatt van az egy főre eső GDP) 5 bolgár, 5 lengyel, 5 román, 4 magyar és 1-1 görög és francia.
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A borbár üzletvezetője szerint a szóváltás nemi irányultságtól független volt.