Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A 2015 elején már az Európai Unió által is elfogadott tervekkel ellentétben nem támogatná a lakóépületek korszerűsítését uniós vissza nem térítendő forrásokkal a kormány, holott a közintézményi felújításokkal szemben a lakossági szektorban jóval kisebb költséggel sokkal több energiát lehet megspórolni. Az indoklás szerint ugyanis ez bonyolult lenne, továbbá az elmúlt évek alatt nem sikerült felállítani azt az intézményrendszert, amely megbízhatóan fogadni tudná az e célra fordítható uniós pénzeket.
A kormány a módosítás mellé benyújtott „szakmai” indoklásban okként azt írta be, hogy fontosabbnak látják a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására fordítható támogatási összeget inkább a középületekre költeni. Eszerint nem a lakossági igény vagy indokoltság hiánya, nem is a források szűkössége miatt javasolja a magyar kormány, hogy közel 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vonjanak el az emberektől, hanem azért, mert „a magyar támogatáspolitikai intézményrendszer 2014. év eleji átalakítása, az ezzel járó fluktuáció, ... a pénzügyi eszközök terén tapasztalattal nem rendelkező KEHOP IH – Irányító Hatóság – számára nem tette lehetővé olyan erőforrások átcsoportosítását erre a területre, amelynek köszönhetően biztonsággal elindítható lenne egy rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan lakossági támogatási rendszer”.
Lázár Jánost Brüsszel is, a hazai szakmai szervezetek is helyretettek már az ügyben. Lehet, hogy hiába?
Túry Gergely
A kormány által kezdeményezett módosítást egy ún. Monitoring Bizottságnak (MB) is jóvá kell hagynia, melynek tagjai ma, 2016. április 27-én ültek össze. A MB nagy többséggel elfogadta a kormány módosítási tervét.
Egyharmad
A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, hiszen a majd hárommillió lakóépülethez képest csak pár ezer középület van. A lakóépületekben továbbá sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben.
Míg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint nagyjából 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a multiplikátor-hatás – a százszázalékos támogatási arány miatt – nem érvényesül. A kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat egyesítő lakossági támogatási rendszer, ami a kormány szerint „rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan”, valójában annyira nem bonyolult, hisz már Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában is léteznek ilyen programok
„Jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, mely mérhető lenne a KEHOP 90 milliárd forintjához. Azt pedig egyelőre senki nem tudja, kaphat-e Magyarország bármilyen fejlesztési forrást a következő, 2020 utáni uniós finanszírozási ciklusban – és ha igen, mire. A több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke, ez a tartós rezsicsökkentés alapja” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója.
94 százalék
Az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015. decemberi felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. A lakossági visszatérítendő támogatások kereslet- és beruházás-élénkítő hatása annál is inkább megkérdőjelezhető, mert az a meglevő lakástakarék konstrukcióknál kedvezőtlenebb feltételeket jelent – tehát nem nyújt plusz ösztönzést a felújítási piac fellendítéséhez.
„Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor közérdek, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához, azokon a vidékeken is, ahol kevés a munkahely. Kellő politikai akarattal nyilván a magyar kormánynak sem okozna gondot a rendszert kialakítani. Az Energiaklub stratégiai hibának tartja ezt a kormányzati lépést” – mondta dr. Bart István, az Energiaklub társelnöke.
