Őszre készül el új számítási modelljével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), jóval lejjebb szállítva a megélhetéshez szükséges minimumjövedelem mértékét – adta hírül a pénteki Világgazdaság.

Az új számítási módszerről a KSH a szakszervezetekkel is egyeztet, de egyelőre nincs egyetértés, a dolgozói érdekképviseletek egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy az állami statisztikus átkalibrálja az adatokat. A statisztikai hivatal már múlt nyáron közölte, hogy beszünteti eddigi létminimum-számítási módszerét. Ezt akkor azzal magyarázták, hogy az eddigi metódus nem volt alkalmas rá, hogy valós képet adjon a szegénységben élőkről és a leszakadókról. A statisztikai hivatal már nem is közöl létminimum-számítást.

Kénytelenek vagyunk a Policy Agenda számításaira hagyatkozni, amelyek szerint

tavaly 10-ből 4 magyar élt a létminimum alatt.

Egy egyedül élő felnőttnek 88 ezer forint kell a megélhetéshez, ez 440 forinttal több, mint 2014-ben. A kétgyerekes családok alapszintű megélhetéséhez 255 ezer forintra volt szükség a 2014-es 253 ezer forint után.

A KSH azzal érvelt, hogy

túl nagy az a réteg, amely a létminimum alá kerül (a lakosság csaknem 40 százaléka), és ilyen széles réteget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni.

Hozzátették, hogy aki a létminimum alatt él, az nem feltétlenül szegény – sokan félreértik ezt a mutatót. Ennek ellenére a VG értesülései szerint az új modell "minden bizonnyal" olyan alacsony értéket fog megállapítani, hogy megszűnik a létminimum és a minimálbér közötti különbség. Csökkentik például a létminimum-számításnál használt napi minimum kalóriabevitelt is. A minimálbér ma 73 800 forint, és lehetséges, hogy ezen a szinten fogja a KSH is meghúzni az új cezúrát. Ezzel akár a felére csökkenhet a létminimum alatt élők száma.

A szakszervezetek ezzel szemben azt szeretnék, ha éppen fordítva történne, és a minimálnbért húznák fel a létminimumhoz.

A szegénységről és a társadalmi kirekesztésről az Európai Unió is végzett egységes felmérést: eszerint Magyarországon az emberek 20 százaléka él súlyos anyagi nélkülözés közepette, ami azt jelenti, hogy az alapvető anyagi javak kilenc fokmérőjéből négy hiányzik náluk. A lakosságok 35 százalékát érinti az úgynevezett deprivációs ráta, náluk három tétel hiányzik az alábbiak közül:

- Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
- Váratlan kiadások fedezetének hiánya
- Nincs telefonja (anyagi okból)
- Nincs színes televíziója (anyagi okból)
- Nincs mosógépe
- Nincs személygépkocsija (anyagi okból)
- Évi egyhetes üdülés hiánya
- Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
- Lakás megfelelő fűtésének hiánya