szerző:
hvg.hu

A statisztikai hivatal legkülönösebb érve a módszertan megváltoztatása mellett, hogy túl nagy az a réteg, amely a létminimum alá kerül, és ilyen embertömeget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni. A Policy Agenda és az EU is számol valamiféle létminimumot, eszerint 40, illetve 35 százalék él közvetlen lecsúszásveszélyben.

Őszre készül el új számítási modelljével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), jóval lejjebb szállítva a megélhetéshez szükséges minimumjövedelem mértékét – adta hírül a pénteki Világgazdaság.

Az új számítási módszerről a KSH a szakszervezetekkel is egyeztet, de egyelőre nincs egyetértés, a dolgozói érdekképviseletek egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy az állami statisztikus átkalibrálja az adatokat. A statisztikai hivatal már múlt nyáron közölte, hogy beszünteti eddigi létminimum-számítási módszerét. Ezt akkor azzal magyarázták, hogy az eddigi metódus nem volt alkalmas rá, hogy valós képet adjon a szegénységben élőkről és a leszakadókról. A statisztikai hivatal már nem is közöl létminimum-számítást.

Kénytelenek vagyunk a Policy Agenda számításaira hagyatkozni, amelyek szerint

tavaly 10-ből 4 magyar élt a létminimum alatt.

Egy egyedül élő felnőttnek 88 ezer forint kell a megélhetéshez, ez 440 forinttal több, mint 2014-ben. A kétgyerekes családok alapszintű megélhetéséhez 255 ezer forintra volt szükség a 2014-es 253 ezer forint után.

A KSH azzal érvelt, hogy

túl nagy az a réteg, amely a létminimum alá kerül (a lakosság csaknem 40 százaléka), és ilyen széles réteget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni.

Hozzátették, hogy aki a létminimum alatt él, az nem feltétlenül szegény – sokan félreértik ezt a mutatót. Ennek ellenére a VG értesülései szerint az új modell "minden bizonnyal" olyan alacsony értéket fog megállapítani, hogy megszűnik a létminimum és a minimálbér közötti különbség. Csökkentik például a létminimum-számításnál használt napi minimum kalóriabevitelt is. A minimálbér ma 73 800 forint, és lehetséges, hogy ezen a szinten fogja a KSH is meghúzni az új cezúrát. Ezzel akár a felére csökkenhet a létminimum alatt élők száma.

A szakszervezetek ezzel szemben azt szeretnék, ha éppen fordítva történne, és a minimálnbért húznák fel a létminimumhoz.

A szegénységről és a társadalmi kirekesztésről az Európai Unió is végzett egységes felmérést: eszerint Magyarországon az emberek 20 százaléka él súlyos anyagi nélkülözés közepette, ami azt jelenti, hogy az alapvető anyagi javak kilenc fokmérőjéből négy hiányzik náluk. A lakosságok 35 százalékát érinti az úgynevezett deprivációs ráta, náluk három tétel hiányzik az alábbiak közül:

- Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
- Váratlan kiadások fedezetének hiánya
- Nincs telefonja (anyagi okból)
- Nincs színes televíziója (anyagi okból)
- Nincs mosógépe
- Nincs személygépkocsija (anyagi okból)
- Évi egyhetes üdülés hiánya
- Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
- Lakás megfelelő fűtésének hiánya

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyar szurkolók megvásárolt jegyeit törölte a walesi szövetség

Magyar szurkolók megvásárolt jegyeit törölte a walesi szövetség

Több mint félmillió tüntető vonult utcára Barcelonában

Több mint félmillió tüntető vonult utcára Barcelonában

Durva baleset volt az M3-ason, lezárták az autópályát

Durva baleset volt az M3-ason, lezárták az autópályát

Jobban bízunk egy robotban, mint a főnökünkben

Jobban bízunk egy robotban, mint a főnökünkben

Az új pécsi polgármester már el is kezdte az önkormányzati cégek átvilágítását

Az új pécsi polgármester már el is kezdte az önkormányzati cégek átvilágítását

Németh Szilárd verset írt Bangónéhoz

Németh Szilárd verset írt Bangónéhoz