A jogkezelők három évig keresik a jogdíjak jogosultjait, hogy kifizethessék őket. Kutatni azok után kell, akik elfelejtették az adott művet regisztrálni, vagy a felhasználó által megadott adatok alapján nem lehet beazonosítani, hogy melyik műről lehet szó. A legnagyobb hazai jogkezelő, az Artisjus kommunikációs igazgatója, Tóth Péter Benjámin szerint a beragadt jogdíjakra vonatkozó tervezett módosítás évente 800 millió forintot vonna el a szerzőktől, az előadóktól és a kiadóktól.

A módosítás éppen azt a lehetőséget szüntetné meg, amely mindenkinek kedvező volt, nevezetesen, hogy a három év elteltével a gazdátlan jogdíjakat a felosztási rendszerben arányosan, az összes szerző, előadó és kiadó között elosztva kiutalták. Ez a pénz most 90 százalékban az NKA „zsebébe” kerül. Mint Békés Gergely, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) vezető jogásza mondja, a változtatás többszörösen hátrányos helyzetbe hozza az érintetteket, hiszen az előadók között nem kevesen élnek igen rossz­ szociális körülmények között. Tavaly hozzájuk 160 millió forint gazdátlan jogdíj folyt be, ennek 25 százalékát, tehát 40 millió forintot utalhatnak ki szociális segélyként olyan művészeknek, akiknek a megélhetésre is alig jut. Az Artisjus tagjai meg tavaly határoztak a szociális és közösségi célokat szolgáló keretről, ami náluk 125 millió forint lett volna az 500 milliós bevétel után.

Az elvonásra nincs magyarázat, a már két bizottságon is átment módosító indítvány indoklásából sem olvasható ki semmi. A Music Hungary múlt heti egri konferenciáján L. Simon László is azt mondta, nem tudja, miért került bele az uniós jogharmonizáció miatt módosuló törvénybe az NKA-nak kedvező módosítás. A Fidesz-frakció támogató szavazataival végszavazásra váró törvénymódosítást még a nyári szünet előtt tető alá hozhatják.