Tavaly Lisszabonban megkétszereződött és elérte a 433 ezret az Airbnb-s szállásfoglalások száma. A klasszikus szállodák még jóval több vendéget fogadtak tavaly a portugál fővárosban, 3,6 milliót, de a szállodai forgalom növekedési üteme csak hét százalékos volt az előző évhez képest. Lisszabon világméretekben az Airbnb első tíz városa között van.

Miguel Coelho hetven éves nyugdíjas ötven éve él Alfamában. De most távozni kényszerül, panaszolta a Le Figaro tudósítójának. Nem saját ingatlanban, hanem bérlakásban lakott, legalábbis eddig. A tulajdonos felmondta a szerződést, mert eladja a lakást. Méghozzá aranyáron. Az új tulajnak esze ágában sincs állandó bérlőt keresni, sokkal jövedelmezőbb turista szállásként kiadni az Airbnb-n keresztül. Nem egyedi esetről van szó. Tömegesen kénytelenek elhagyni Alfamát a bérlakások régi lakói. Hamarosan már csak kiadó lakások lesznek az eddig sajátos hangulatú, festői negyedben. Ha viszont Alfamát elhagyják a lakói, a városrész a lelkét veszti el, ami visszafordíthatatlan veszteség. Ezt már Alfama polgármestere mondta a francia lapnak.

A régen nyugodt utcákon részeg turisták zajonganak, szemetelnek, egyre több rongálás éri a meredek sikátorokon kígyózó, legendás alfamai villamoskocsikat. A turizmus nem csak az Airbnb-s lakástulajdonosokat gazdagítja, hanem sok közvetett jövedelmet is jelent Lisszabonnak. Ha viszont a történelmi negyed elveszti identitását, nagyobb a kár, mint a haszon – mondja az alfamai lakókat tömörítő egyesület vezetője. Hasonló jelenség megfigyelhető például a híres párizsi Le Marais negyedben vagy Berlin egyes kerületeiben, illetve San Franciscóban. De e két utóbbi városban a hatóságok már közbeléptek és igyekeznek megfékezni az ingatlan spekulációt. Most Alfama még megmaradt lakói is hasonló lépéseket követelnek, de a lisszaboni városi vezetést egyelőre még csak a rövid távú cél, a turizmusból származó bevételek növelése motiválja.