Megfelelt az elemzői várakozásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi döntése, hogy 0,90 százalékos szinten tartja a jegybanki alapkamatot. A szakértők szerint a jegybank egyre inkább más monetáris politikai eszközökkel szabályozza a rendelkezésre álló pénzmennyiséget.

Balázs Flóra, a Budapest Alapkezelő elemzője úgy látja: a lépés összhangban van a jegybank eddigi kommunikációjával, amely szerint az alapkamat tartására lehet számítani a közeljövőben. A hazai folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a gazdaság további élénküléséhez nincs szükség további lazításra – vélte.

Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője is kiemelte, hogy a várakozásoknak megfelelő volt a tanács döntése. Hozzátette: a jegybank már korábban felkészítette a szakmai közvéleményt, hogy a monetáris politikai döntések hangsúlya az alapkamatról 2016-ban fokozatosan a kamatfolyosóra és a három hónapos betéti eszköz tenderre helyeződik át.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint sem volt meglepő a döntés, hiszen a tanács júniusban sem változtatott már az irányadó rátán, a döntés után kiadott közleményében pedig hangsúlyozta, hogy az alapkamatot hosszú távon kívánja ezen a szinten tartani.

A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével – fogalmaznak a jegybank monetáris tanácsának keddi közleményében, amelyet a kamatdöntő ülés után tettek közzé.

A monetáris tanács szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az infláció tartósan mérsékelt marad. A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagyta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt.