Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Komolyan megnövelte a lakásépítési kedvet, hogy január 1-től az új lakások értékesítésének áfája 5 százalékra csökkent. A csökkentett áfa alkalmazásának feltétele az, hogy a kedvezményezett lakások összes hasznos alapterülete többlakásos ingatlanban nem haladhatja meg a 150, egylakásosban pedig a 300 négyzetmétert.
A gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy mi tartozik bele az „összes hasznos alapterület” fogalmába. Egy évközi törvénymódosítás úgy rendelkezett, hogy ezt a fogalmat az OTÉK értelmező rendelkezései alapján kell megítélni, amely alapján a beépített területek akkor számítanak bele az ingatlan hasznos alapterületébe, ha azok belmagassága eléri az 1,9 métert.
Mint Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje elmondta, a pár hete kiadott, nem nyilvános állásfoglalásában a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt a fogalmat nagyon tágan értelmezte. E szerint az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik, feltéve, hogy azok belmagassága legalább 1,9 méter. Arról azonban mintha nem vett volna tudomást, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem feltétlenül értelmezhető.
A fenti értelmezés hidegzuhanyként érintette az építőszakmát. Láthatóan senki sem számolt azzal, hogy adott esetben a terasz területe miatt eshet ki egy ingatlan az 5 százalékos áfakulcsból.
Épít egy szép nagy teraszt, és tudtán kívül adóelkerülő lesz
A kedvezményes áfa az új lakásokra csak akkor jár, ha pincével és terasszal együtt nem lesz túl nagy.
A minap a hatóságok korábbi álláspontjukat kiegészítették. A NAV honlapján múlt csütörtökön, immár nyilvánosan is közzétett tájékoztatója egyrészt fenntartja, hogy a pincét, a beépített tetőteret és – elviekben – a teraszt, az erkélyt, a tornácot és a loggiát is hozzá kell számítani a lakás összes hasznos alapterületéhez. A külső tartózkodók esetén azonban immár részletesen elemzi a belmagasság fogalmát.
E szerint elsőként azt kell vizsgálni, hogy a lakáshoz épített külső tartózkodó terek fedettek-e és belmagasságuk eléri-e az 1,9 métert. Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor a terasz beleszámít az összes hasznos alapterületbe. A fedetlen, vagy az 1,9 m belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek azonban nem.
