Ségolene Royal környezetvédelmi miniszter a Volkswagen botránya után rendelte el, hogy vizsgálják meg a többi, Franciaországban forgalomba hozott autómárkát is, hátha más gyártó is csalt. Létrejött egy 17 tagú bizottság, amely júliusban adta át vizsgálatának eredményeit a megbízó minisztériumnak, amely később közzétette a jelentést. A konklúzió szerint több gyártónál is furcsaságokat tapasztaltak az ellenőrök, de a megbízható végső következtetésekhez további tesztekre lenne szükség. Ez állt a jelentésben.

A londoni lap párizsi tudósítóját viszont az érdekelte, ami nem volt benne. Ezért hosszasan kérdezgette az állami vizsgálóbizottság tagjait. A 17 tagú testületből hárman is azt mondták: a Renault-nál is tapasztaltak olyan jeleket, amelyek szerint a tesztek jobb eredményt mutatnak, mint amilyet a motorok a tényleges használat során produkálnak. Vagyis a hivatalos vizsgálatra aktiváltak egy rejtett szoftvert. Végül azonban a Renault-t érintő passzus kimaradt a minisztérium által jóváhagyott jelentésből.

A The Financial Times, és az angol lapot idéző francia lapok szerint is azért, mert a Renault részben állami tulajdonban van és a francia gazdasági „grandeur et gloire” vagyis a „nagyság és dicsőség” egyik szimbóluma. A környezetvédelmi minisztérium gyorsan reagált, de a szóvivő szerint szó sincs a gyártó szándékos „állami fedezéséről”. A kommünikében az áll, hogy csupán egy tájékozódó vizsgálat zajlott, amely a jövőben folytatódik és csak később lesz hivatalos, végleges állásfoglalás. A részben állami francia autógyártó vezérkara viszont határozottan elutasította a londoni lap feltevését és azt állította, hogy a Renault motorok működését a tesztek és a tényleges használat során ugyanazok a paraméterek jellemzik. Persze lehet, hogy később a Renault is önvizsgálatra kényszerül. A francia sajtó viszont már most kénytelen lesz ezt megtenni, hiszen egy külső forrás hívta fel a figyelmet fontos belső fejleményekre.

Megvan az amerikai alku, legalább 15 milliárd dollárt fizet a VW

A Volkswagen megállapodásra jutott az amerikai autótulajdonosokat képviselő ügyvédekkel és a szövetségi kormánnyal a dízelbotrány miatt benyújtott keresetek rendezéséről, amelynek alapján legkevesebb 14,7 milliárd dollárt kell kifizetnie a német autógyártónak különböző jogcímeken, ezzel azonban csak a perek egy része zárulhat le - közölték a tárgyalásokat jól ismerő, névtelenül nyilatkozó források.