Két problémát emelt ki: az egyik a politikai kockázat. Putyin orosz elnök a terrorizmus támogatásával vádolta meg Ukrajnát a Krímben. Porosenko ukrán elnök válaszul arról beszélt, hogy nem kizárt egy orosz katonai invázió Ukrajna ellen. Ki akar pénzt befektetni ilyen helyzetben?

Nemcsak politikai, de gazdasági problémák is vannak bőven Ukrajnában, ahol az IMF program nem nagyon működik. Nem véletlenül mondott le a gazdasági miniszter februárban. Pedig az első félévben még látszólag jól mentek a dolgok: Ukrajna államkötvényeit vették, mint a cukrot. Ide áramlott a rövid lejáratú forró pénz, melyet vonzottak a viszonylag magas hozamok. Csakhogy a forró pénz nagyon gyorsan távozni is tud. Augusztusban megindult az eladási hullám. Párhuzamosan a hozamok az égbe szöktek: a 2019 szeptemberében lejáró államkötvények hozama 43 bázisponttal nőtt, és 8,32 százalékra emelkedett.

De vajon kitart-e addig Ukrajna?

A csőd kockázata 17,8 százalék. Ennél rosszabb mutatót csak Venezuela és Görögország produkál. Korábban Ukrajna nagy figyelmet kapott Washingtonban, de az elmúlt egy év kétes eredményei kijózanítóan hatottak. Ukrajna 91 milliárd dolláros GDP-je várhatóan csökken az év végéig. Ez pedig azt is jelenti, hogy az országnak semmilyen esélye sincs elérni a 125 milliárd dolláros GDP-t. A 18 milliárd dolláros IMF hitel egyezmény viszont számol azzal a prémiummal, mely a 125 milliárd dolláros GDP felett jár. A 43 milliós Ukrajna tehát megközelíteni sem tudja Magyarország GDP-jét, miközben újra reális esélyként merül fel, hogy az állam jövőre csődbe mehet.