Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az unió statisztikai hivatala megvizsgálta, mekkora szerepet játszik a tengeri hajózás az EU tagállamok unión kívülre szánt exporttermékeinek célba juttatásában. Az eredmény meglepő: egy szigetország, Írország használja legkevésbé a tengeri útvonalakat kivitelének útba indításához. Az ír exportnak, értékben számolva, mindössze 23,9 százalékát rakják hajóra. Annál inkább használják a légi közlekedést. Kivitelre szánt termékeik 62 százaléka indul el repülőtérről. Az EU tagországok légi exportjának átlaga egyébként csak 29 százalék. Még az olyan, tengerparttal nem rendelkező országok, mint Ausztria, Csehország vagy Luxemburg is 27-37 százalékban tengeri kikötőkből indítják exporttermékeiket.
A vizsgálat az EU-t egy egységnek tekinti. Ha tehát egy osztrák cég Indiába tengeri úton exportál, akkor a kiinduló pont a tengeri kikötő, például Rotterdam. Magyarországot külön nem említi a felmérést közlő Le Figaro, de a cikkből közvetve kiderül, hogy még mi is „tengeribbek” vagyunk, mint Írország.
Az írek persze azért szállíthatják légi úton exportjuk 62 százalékát, mert elsősorban nem autót, nagyméretű szerszámgépeket vagy gabonát adnak el. Hanem kisméretű, könnyű, de hatalmas hozzáadott értékkel rendelkező elektronikai, számítástechnikai termékeket. Ezeket vezető amerikai high tech cégek írországi leányvállalatai állítják elő. Például az Apple.
Egyébként az Eurostat vizsgálata szerint összességében nő a tengeri hajózás szerepe az unió külkereskedelmében. E téren, hűen hagyományaikhoz, a görögök az elsők, a hellén export háromnegyede tengeri kikötőkből indul.
