Alkotmányellenes lehet az adótitok körét kiterjesztő törvénymódosítás, amelyet keddi ülésén fogadott el az Országgyűlés. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szignójával benyújtott módosítót viharos gyorsasággal, mindössze egy nap alatt verték át a parlamenten, és kihirdetése után öt nappal életbe is lép majd.

A jövőben így adótitoknak minősül a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az adózó által igénybevett adókedvezmény, jóváírás összege, az adózó által támogatott szervezet neve, valamint a kapott támogatás összege. Csupán az éves összesítő adatokat kell majd közölni - ez egyébként a társaságok éves beszámolójából amúgy is kiderülne.

A nagy kérdés tehát az lesz, kiállja-e az alkotmányosság próbáját. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint nem. Koncsik Anita úgy látja: a törvény súlyosan korlátozza az államháztartásból kiáramló közpénzek felhasználásának és elszámolhatóságának nyilvánosságát. Így pedig a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, az Alaptörvényben is rögzített alapjogot is sérti.

A szakértő kiemelte: az államkasszába beszedni kívánt adóbevétel még akkor is közpénz marad, ha arról bizonyos célok érdekében adókedvezményként lemond az állam. A jogszabály által meghatározott támogatásra jogosultak pedig nem egyszerű magánadományokban részesülnek, hanem hozzájuk irányított közpénz-transzferben, ami nem lehet üzleti titok alapja.

A TASZ szerint az is problémás, hogy  a támogatás után járó adókedvezményt több évre is szét lehet darabolni, és egyszerre több támogatott is megkaphatja, így lehetetlenné válik pontos képet alkotni az adózó által nyújtott támogatás mértékéről és megoszlásáról akkor, ha egyetlen összesített mutatószám érhető el.

A javaslat indoklásában ehhez képest éppen az szerepelt, hogy az a pénz, amelyet adókedvezményként kapnak vagy a kormány által meghatározott célra, például valamelyik látványsportágra ajánlanak fel, az már nem is számít közpénznek, vagyis az érintett cégek joggal titkolózhatnak. Tállai András, az NGM államtitkára ennél is tovább ment: a mellékesen a NAV elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint az adókedvezmények jelentősen hozzájárulnak az ország versenyképességéhez, vagyis a titkosítókat jobbító szándék vezérli.

Az MSZP vitatta ezt az érvelést. Burány Sándor a vita hevében egyenesen úgy fogalmazott: leginkább az a pozitív fejlemény, hogy a jövőben nem lehet majd megtudni, ki támogatja például a kormányfő kedvenc sportklubját, mivel „a talpnyalók egy része szégyelli, hogy talpnyaló."

Az ellenzéki párt frakciója ehhez képest egy emberként szavazta meg a javaslatot, aztán pedig közleményben kértek elnézést a tévedésükért.