Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Norberto Garcia argentin agrárszakember, aki egyben a mézexportőrök nemzetközi szövetségének is az elnöke, egy franciaországi konferencián különös adatokat idézett. Az elmúlt hat évben a mézexport világméretekben 61 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban a valódi mézet adó kaptárok száma csak 8 százalékkal. Egyes földrajzi régiók adatai még érdekesebbek. A világ „keleti felén”, tehát Ukrajnától Tajvanig a kaptárszám növekedése 13 százalékos, de az export 196 százalékos ugrást mutat. Tehát itt valami nagyon nem stimmel – idézi az AFP az argentin szakembert.
Nyertesek...
Kínában a valódi méztermelők még a hazai keresletet sem tudják kielégíteni, Kína mégis óriási mézexportőr. Ez csak úgy lehetséges, ha a valódi mézet különféle adalékokkal gazdagítják. Az Európai Unió is vizsgálódott már mézhamisítási ügyekben. Az ellenőrzések során a forgalomban lévő méz 32 százalékáról derült ki, hogy nem valódi. Már Európában is bevett gyakorlat, hogy egyes termelők nagy mennyiségben használnak fel importált, főleg kínai alapanyagot, amit aztán saját, hazai terméknek tüntetnek fel. A világot tehát valósággal elárasztja a hamis méz és ennek köszönhetően tavaly óta már árcsökkenés tapasztalható – írja a Le Figaro.
...és vesztesek
A tömegméretű hamisítás kárvallottjai az igényes fogyasztók, és persze azok a méhészek is, akik valódi mézet dobnak piacra. Norberto Garcia szerint rendelkezésre állnak az ellenőrzéshez szükséges eszközök és módszerek, csakis az agrárhatóságok akaratán múlik ezek alkalmazása. Persze a kontroll csak akkor lesz igazán hatásos, ha nemzetközi együttműködés keretében zajlik – tette hozzá az argentin szakember.
