Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A középkorú fehér férfiak halálozási mutatója, amely szépen csökkent a világháború után, már 15 éve növekedésnek indult. Az egyik legfőbb ok az öngyilkosság- állapította meg egy tanulmány, melyet a Nobel díjas Angus Deaton készített. A kékgallérosok, vagyis a munkások soraiban sokan azért válnak meg az élettől, mert a kínaiak konkurenciája miatt elveszítették az állásukat a rozsdaövezetekben. Ott ahol Trump tarolt a választásokon-írja a Le Figaro.
A kékgallérosok elveszítették az amerikai álmot, melyet a szüleik még megérhettek. A második világháború után gyorsan nőtt az életszínvonal és vele együtt a várható életkor. Ám a globalizáció következtében megjött a külföldi konkurencia: a gyárakat kezdték kitelepíteni Kínába és más olcsó bérű országba, például a szomszédos Mexikóba. Ez a két ország volt Donald Trump két fő célpontja a választási kampány idején. A munka nélkül maradt munkások pedig elkezdtek inni és kábítószerezni. Vagy egyszerűen csak öngyilkosságot követtek el a Made in China miatt.
A várható életkor tekintetében a nyugdíjas nemzedék helyzete nem változott: aki 65 éves, az épp ugyanolyan hosszú életre számíthat, mint eddig. A sajátosan amerikai egészségbiztosítási rendszer miatt az USA sosem brillírozott a várható életkor tekintetében, de a csökkenés- igaz, hogy csak 0,1 mínuszban - mégiscsak kínos. Ráadásul Donald Trump meg akarja szüntetni az Obamacare rendszert, mely a szegényebb népréteg egészségét óvta.
A Világbank szerint Japánban a leghosszabb a születéskor várható életkor: 84 év. Svájcban 83 év a várható élettartam, Kanadában, Franciaországban és Svédországban 82. Még Chile (81 év) is megelőzi az Egyesült Államokat (78,8 év) – hívja fel a figyelmet a Le Monde.
Kezdik érezni az amerikaiak, mit fizetnek Trumpért
Több mint 20 millióan veszítik el az egészségügyi biztosításukat az Egyesült Államokban, miközben az amerikai társadalom leggazdagabb egy százalékánál több pénz marad. Azokat pedig, akik az újonnan megválasztott elnök intelmeivel szembe mennek, és mégiscsak az országhatárokon kívülre viszik a termelésüket, 35 százalékos adóval sújtják.
