A lap szerint az OLAF azt javasolja, az Európai Bizottság (EB) illetékes – városfejlesztésért és regionális politikáért felelős – testületének, hogy követeljen vissza 228 millió eurót a magyaroktól, míg az Európai Beruházási Banknak 55 millió euró járna vissza szerinte.

A Politico felidézte, hogy a 4-es metróvonal tervezése már a hetvenes években elkezdődött, építését azonban csupán a 2014-es választások előtt sikerült befejezni. Orbán Viktor pártja, a Fidesz néhány nappal később egyértelmű parlamenti többséget szerzett – tették hozzá, megjegyezve azt is, hogy a beruházást politikai csatározások és tervezési hibák kísérték.

A cikkben idézték Jávor Benedek EP-képviselőt is, aki arról beszélt, hogy a vonal alacsony kihasználtsága bizonyítja: értelmetlen volt megépíteni a vonalat.

Az Európai Bizottság – írja a Politico – eredetileg 696 millió eurót adott a projektre, a későbbi felülvizsgálatok nyomán azonban ebből 322 milliót más magyarországi beruházások között osztottak el.

Jelentése mellé az OLAF jogi ajánlásokat is küldött magyar és brit hatóságoknak.

Az EB jelezte: megérkeztek hozzájuk az OLAF javaslatai, vizsgálják a lehetőségeiket. Ugyanígy tesz az Európai Beruházási Bank is. Magyar részről Szalóki Flórián, a közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkár azt mondta a lapnak, hogy megérkezett a szervezet jelentése, de még hónapokig tarthat, mire a visszafizetéssel kapcsolatban döntés születhet.

Műszaki hibák, türelmetlen utasok: így fordult káoszba pénteken a 4-es metró

A VS.hu szerint a 4-es metró történetében eddigi példátlan leálláshoz valamennyi résztvevő hozzátette a magáét péntek este: megzavarodott a vonatirányító rendszer, nem működött a kommunikáció, figyelmen kívül hagyták a diszpécser utasítását az utasok.