szerző:
Király Bernadett
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kevesen érettségiznek informatikából, mert nem érdekli őket a szakma, közben az egyetemet végzett IT-szakemberek harmada már nincs az országban, és a többiek jelentős része is menne. Hogyan leszünk így IT-nagyhatalom?

Nemrég egy konferencián az előadó azt kérte, emelje fel a kezét az, aki elégedett a gyermeke informatikaoktatásával. A csaknem száz fős, vegyes életkorú hallgatóság soraiból senki sem jelentkezett. (E sorok írója is úgy gondolta, negyedik osztályban már nem csak a betűtípus-választást kell megtanítani.)

Csak a FB és a csetelés megy

Kétségtelen, ma már rendelkeznie kell(ene) egy digitális alaptudással mindenkinek, akik pedig most kerülnek ki az iskolapadból, azoknál természetesnek vesszük mindezt. Eközben a számok és a tapasztalatok egész mást mutatnak.

Telefonozni, facebookozni még csak-csak tudnak készségszinten, de egy fokkal összetettebb problémánál már felteszik a kezüket

– jellemezte a fiatalok digitális írástudási képességeit Gerényi Gábor. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértője, a Mandiner.hu ügyvezetője hozzátette, az elvárt szint az alapszintű eszközhasználat lenne – számítógép, Windows, okostelefon –, illetve a legfontosabb szolgáltatások kreatív használata: Google, FB, YouTube. „Emellett ismerniük kell alapszintű keresési stratégiákat és tudni kell üzembe helyezni bármilyen okos képességekkel felszerelt háztartási vagy munkakészüléket a felhasználói kézikönyv alapján” – definiálta a tudást Gerényi

©

Hasonlóan fogalmazott Merényi Ádám is. A Microsoft hazai oktatási igazgatója szerint minden gyerek, aki elvégzi az általános iskolát, kapjon egy minimális informatikai tudást, amire aztán a legkülönbözőbb képzési formákkal műszaki-informatikus karrier építhető – az alkalmazott programozótól az appfejlesztő start-upig sokféle.

Jobb, mint a biosz?

A szakemberek abban egyetértenek, hogy a számítógépprogramozás oktatása jótékony hatású lehet. „Sokkal egyszerűbb, mint a természettudományos tantárgyak többsége, és nagyon komoly szemléletformáló hatása is van” – mondta Gerényi Gábor a kódolásról, hozzátéve, hogy ez az ismeret sokkal szélesebb körnek tenné lehetővé a belépést az informatikai szakmákba.

A Microsoftnál is abban hisznek, hogy erre a tudásra szükség van. Merényi Ádám szerint a kódolási kezdeményezéseikkel egyrészt iparági problémát oldanának meg, mivel 20 ezer betöltetlen állás van a területen, de egyúttal a fiatalok versenyképességét is szeretnék javítani. „A kódolással a logikus gondolkodás, az analitikus szemlélet, és az out-of-box gondolkodás is fejlődik” – tette hozzá.

A kódolási alapismereteket már alsó tagozatban bevezetné az IT-munkaerőpiacra specializálódott Mimox vezetője is. „Nem kell, hogy mindenkiből informatikus legyen, de megkönnyíti a többi tárgy tanulását is” – mondta Csudutov Csudinka. Ráadásul itt egész biztosan objektív lesz az értékelés. Ha lefut a program és működik, akkor jár érte az ötös. Szerinte az azonnali visszajelzést adó programozás az apró sikerélmények miatt kitörési lehetőség lehet a hátrányos helyzetű diákok számára is.

A középiskola számít

Az informatikushiány mellett kevés szó esik arról, hogy sokan a felsőoktatásig sem jutnak el, pedig informatikai középiskolában érettségiznek. Ott tartunk, hogy már az informatikai szakgimnáziumokba (korábbi nevükön szakközépiskolákba) járókat sem érdekli a szakma. Legalábbis erre utal, hogy egy harmincfős osztályból átlagosan ketten akarnak ténylegesen informatikusnak menni és nagyon kevesen jelentkeznek továbbtanulni. Bár az új szakképzési törvény szerint szakgimnáziumokban kötelező a szakmai érettségi alap vagy emelt szinten, a probléma még fennáll: a diákok nagy része érdektelenné válik a képzés végére.

Ezen is igyekezett változtatni az idén elfogadott új kerettanterv, amellyel eddig elégedettek a tanárok, de felhozzák, hogy nincsenek még meg az idei kimeneti követelmények, az érettségi tételek. Az új kerettanterv véleményezésében is részt vevő Csudutov Csudinka szerint az is nonszensz, hogy az írásbeli vizsgát internetkapcsolat nélkül kell megoldania az érettségizőknek, ráadásul létezik szóbeli vizsga is. A cégvezető szerint a pályára lépők karrierkilátásait jóval nagyobb mértékben befolyásolja a középiskolájuk, mint az, hogy utána melyik felsőoktatási intézményben diplomáznak.

©
Innen szép nyerni
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) felmérése szerint tavaly 65 ezer ember szerzett meg valamilyen anyagmozgatási OKJ vizsgát, miközben csupán 2900-an raktak le informatikai minősítést. És ebben benne vannak a rendszergazdák, és a CAD-CAM programozók is.

A kilencedikesek egyébként már az új kerettanterv szerint tanulnak, amely bevezető félévvel kezdődik, így kerülhetett be az anyagba a Scratch és a KODU – és így került ki a mára elavult Pascal-programnyelv. Ugyanakkor még mindig nagy az elméleti anyag aránya. Ennek objektív okai vannak: a Mimox vezetője – aki egy több száz informatikatanárt mentoráló program kezdeményezője is – azt tapasztalja, hogy többnyire nem csak a géppark elavult, hanem a net is akadozik az iskolákban.

Túl sok a hagyományos rendszergazda

Maga az informatika ugyanakkor egy olyan gyűjtőfogalom, amibe egy általános iskolai rendszergazda ugyanúgy beleesik, mint a milliós fizetést kapó speciális fejlesztők. Ahogy mindenhol, itt is vannak elavuló szakmák és kompetenciák: sokan szerettek volna a Mimox közvetítésével új állást találni, majd szembesültek vele, hogy a tudásuk már nem piacképes. „Van ám munkanélküli, elavult tudású informatikus is: a legtöbben hagyományos rendszergazdák” – mondta Csudutov Csudinka.

Az OKJ-képzést is fejleszteni kellene, a korábban végzetteknek pedig számos ingyenes lehetőséget biztosítani, amivel naprakészek lehetnek. Civil kezdeményezés már van erre, ilyen például a Netacademia, ahol ingyenes és fizetős tanfolyamokon is részt vehetünk, és például a Microsoft is támogatja az iskolákat kommunikációs rendszerek kiépítésével és a legmodernebb felhőalapú technológiákkal. Igaz, az állam nemrég Digitális Oktatási Stratégiát fogadott el (ez a DOS), ezzel szeretnék növelni egyrészt az IT-szakmák népszerűségét és az általános digitális írástudást is, konkrét lépésekről viszont még nem tudunk.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hollik István sem indul egyéniben a 2022-es választáson

Hollik István sem indul egyéniben a 2022-es választáson

Meseszép szivárványt fotóztak Nagykanizsánál

Meseszép szivárványt fotóztak Nagykanizsánál

Lenne itt 3,5 millió betöltetlen állás

Lenne itt 3,5 millió betöltetlen állás